Ma, amikor mindenki, mindenen megpróbál spórolni, amikor fontos a pénz, a munka és emellett még meg is akarunk valamiből élni, érdemes elgondolkodni a saját kiskertről, a saját termesztésű növényekről, amelyek nem csak egészséges táplálékot nyújtanak és díszítik lakásunkat, hanem anyagiakban is levesznek vállunkról néhány terhet és bevezetik az embert az önellátás irigylésre méltó világába.
Akinek van kiskertje, tudja, hogy nem nagy ördöngösség a kert "működtetése", nem kell hozzá agrárprofesszornak, de még csak kertésznek sem lenni.
Még a kisebb boltok, szupermarketek polcain is megtalálhatók a különféle zöldség, és dísznövény vetőmagok. Egy valamire való piacon pedig kis utánajárás után szép kis facsemetéket és palántákat szerezhetünk be.
Aki az elméleti ismeretek hiánya miatt aggódik, annak sem kell elkeserednie, ugyanis az összes fontos adat, tulajdonság, ültetési idő és ültetési mód megtalálható a magok csomagolásán.
Ha kiskertet szeretnénk
Telken, kisebb földterületen is kialakíthatunk a saját elvárásainknak megfelelő kiskertet. Az ősz második felében kezdjük a kert kialakítását (azonnal ne számítsunk eredményekre). Nem kell hozzá más, mint a leendő kert területén a föld megtisztítása. A legjobb a kézi módszer, vagyis puszta kézzel (kesztyűvel, ásóval, lapáttal) gyökerestől eltávolítjuk a gyomokat és egyéb szennyeződéseket, törmeléket, aztán az egész területet elgereblyézzük, egyenessé-, szintkülönbségek nélküli telek esetén vízszintessé tesszük. Ne feledd: magadnak teremtesz.
A cél a talaj létrehozása a növényeink számára. Ehhez a legkézenfekvőbb a szerves trágya felvitele a földfelszínre. De honnét vegyek szerves trágyát? - Merül fel a kérdés. A válasz pedig a tudatosságban rejlik: ha már megvettem a boltban a zöldséget, gyümölcsöt, húst és készételt, akkor vegyem arra is a fáradtságot, hogy a maradékot nem dobom ki, a lenyírt füvet nem hagyom ott, hanem összegyűjtöm! Fontos, hogy csak a biológiailag lebomló anyagokat gyűjtsük össze. A kb. fél év alatt összegyűlt, leginkább fából készült ládában tárolt "maradék" látja el tápanyagokkal leendő kertünket. A ládát légáteresztőre tervezzük, legyen teteje is, amit ajánlatos kisebbre méretezni, hogy általa gondoskodhassunk az anyagok bomlásához szükséges megfelelő nyomásról, amit pár nehezebb tárgy, például kőtömbök ráhelyezésével érhetünk el. Ha jól összeért a trágyánk, a keletkezett humuszt szórjuk ki az elegyengetett felszínre, majd ásóval forgassuk meg, hagyjuk nagyobb darabokban a földet! A többit bízzuk a télre.
Tavasszal aztán jöhet egy újabb egyengetés. Ekkorra már teljesen kész a talajunk, nem darabos és tele van értékes tápanyagokkal. Osszuk fel a területet a későbbi betakarítás megkönnyítése érdekében és tapossunk utakat a puha talajba. Ezután jelöljük ki a magágyakat egy kisebb kapával a vetőmagok csomagolásán feltüntetett módon (van, aki zsinór mellett vezeti a sort, én általában szemmértékkel húzom a megfelelő hosszban és mélységig). A magok kiszórása, vagy földbe helyezése után takarjuk be a magágyat és gereblyével tömörítsük kissé meg a földet! Ami ezután vár ránk, az a rendszeres öntözés, talajlazítás és gyomlálás (úgynevezett kézi kultivátorral, és sarabolóval). Az öntözést egy részét az eső átvállalja, de az esőmentes időszakokban nekünk kell pótolni a növények vízszükségletét.
Itt is tudatosan átgondolt megoldásra lesz szükségünk: gyűjtsük össze az esővizet! Állítsunk hordót az ereszcsatorna lefolyója alá! A házunk tetejéről lefolyó esővíz sokszor még több is, mint amennyire szükségünk van. Mindet nyilván nem tudjuk összegyűjteni, de minél több gyűlik össze, annál jobb.
Ha nincs rá lehetőségünk
Ha nincs telkünk, lakásban lakunk, akkor is megörvendeztethetjük a családot időnként egy adag friss paradicsommal, paprikával, még télen is, amikor a boltokban is hiánycikk a friss zöldség. Használjuk a zöldségeket szobanövényként! A cserépbe, vagy kis ládába, megfelelő tápanyagtartalmú virágföldbe ültetett palánták földjét gyakran lazítsuk, öntözzük! Tegyük a növényeket ablak közelébe, a legjobb, ha egy délre néző erkélyajtó, vagy ablak által kapják meg az éltető fényt. A lakás melege biztosítja számukra a megfelelő körülményeket, de időnként elkerülhetetlen a szellőztetés. Télen inkább többször, rövid ideig szellőztessünk, mert a hosszú ideig hidegnek kitett növények levelei megfagynak, lehetetlenné téve a "légzésüket". A meghatározott fejlődési idő lejártával szüretelhetjük is a szebbnél szebb zöldségeket!
Ha valaki mégis úgy dönt, hogy kiskertet hoz létre, élvezheti a szezonális, otthon termesztett, fogyasztásra-, és díszítésre szánt növények ajándékait és szépségét. Ha tudatosan tervez, kitart és némi erőfeszítést tesz érte, egy jól működő kiskerthez juthat, ami meghálálja a belevetett hitet és gondoskodást.
A kert egy csodálatos, élettel teli hely, amely általad ölt formát
Akinek van kiskertje, tudja, hogy nem nagy ördöngösség a kert "működtetése", nem kell hozzá agrárprofesszornak, de még csak kertésznek sem lenni.
Még a kisebb boltok, szupermarketek polcain is megtalálhatók a különféle zöldség, és dísznövény vetőmagok. Egy valamire való piacon pedig kis utánajárás után szép kis facsemetéket és palántákat szerezhetünk be.
Aki az elméleti ismeretek hiánya miatt aggódik, annak sem kell elkeserednie, ugyanis az összes fontos adat, tulajdonság, ültetési idő és ültetési mód megtalálható a magok csomagolásán.
Nincs egészségesebb a frissen szedett paradicsomnál
Ha kiskertet szeretnénk
Telken, kisebb földterületen is kialakíthatunk a saját elvárásainknak megfelelő kiskertet. Az ősz második felében kezdjük a kert kialakítását (azonnal ne számítsunk eredményekre). Nem kell hozzá más, mint a leendő kert területén a föld megtisztítása. A legjobb a kézi módszer, vagyis puszta kézzel (kesztyűvel, ásóval, lapáttal) gyökerestől eltávolítjuk a gyomokat és egyéb szennyeződéseket, törmeléket, aztán az egész területet elgereblyézzük, egyenessé-, szintkülönbségek nélküli telek esetén vízszintessé tesszük. Ne feledd: magadnak teremtesz.
A cél a talaj létrehozása a növényeink számára. Ehhez a legkézenfekvőbb a szerves trágya felvitele a földfelszínre. De honnét vegyek szerves trágyát? - Merül fel a kérdés. A válasz pedig a tudatosságban rejlik: ha már megvettem a boltban a zöldséget, gyümölcsöt, húst és készételt, akkor vegyem arra is a fáradtságot, hogy a maradékot nem dobom ki, a lenyírt füvet nem hagyom ott, hanem összegyűjtöm! Fontos, hogy csak a biológiailag lebomló anyagokat gyűjtsük össze. A kb. fél év alatt összegyűlt, leginkább fából készült ládában tárolt "maradék" látja el tápanyagokkal leendő kertünket. A ládát légáteresztőre tervezzük, legyen teteje is, amit ajánlatos kisebbre méretezni, hogy általa gondoskodhassunk az anyagok bomlásához szükséges megfelelő nyomásról, amit pár nehezebb tárgy, például kőtömbök ráhelyezésével érhetünk el. Ha jól összeért a trágyánk, a keletkezett humuszt szórjuk ki az elegyengetett felszínre, majd ásóval forgassuk meg, hagyjuk nagyobb darabokban a földet! A többit bízzuk a télre.
Tavasszal aztán jöhet egy újabb egyengetés. Ekkorra már teljesen kész a talajunk, nem darabos és tele van értékes tápanyagokkal. Osszuk fel a területet a későbbi betakarítás megkönnyítése érdekében és tapossunk utakat a puha talajba. Ezután jelöljük ki a magágyakat egy kisebb kapával a vetőmagok csomagolásán feltüntetett módon (van, aki zsinór mellett vezeti a sort, én általában szemmértékkel húzom a megfelelő hosszban és mélységig). A magok kiszórása, vagy földbe helyezése után takarjuk be a magágyat és gereblyével tömörítsük kissé meg a földet! Ami ezután vár ránk, az a rendszeres öntözés, talajlazítás és gyomlálás (úgynevezett kézi kultivátorral, és sarabolóval). Az öntözést egy részét az eső átvállalja, de az esőmentes időszakokban nekünk kell pótolni a növények vízszükségletét.
Itt is tudatosan átgondolt megoldásra lesz szükségünk: gyűjtsük össze az esővizet! Állítsunk hordót az ereszcsatorna lefolyója alá! A házunk tetejéről lefolyó esővíz sokszor még több is, mint amennyire szükségünk van. Mindet nyilván nem tudjuk összegyűjteni, de minél több gyűlik össze, annál jobb.
Lilla Frerichs Publicdomainpictures
A szerszámok, melyek segítenek, mindig veled vannak a munkában
Ha nincs rá lehetőségünk
Ha nincs telkünk, lakásban lakunk, akkor is megörvendeztethetjük a családot időnként egy adag friss paradicsommal, paprikával, még télen is, amikor a boltokban is hiánycikk a friss zöldség. Használjuk a zöldségeket szobanövényként! A cserépbe, vagy kis ládába, megfelelő tápanyagtartalmú virágföldbe ültetett palánták földjét gyakran lazítsuk, öntözzük! Tegyük a növényeket ablak közelébe, a legjobb, ha egy délre néző erkélyajtó, vagy ablak által kapják meg az éltető fényt. A lakás melege biztosítja számukra a megfelelő körülményeket, de időnként elkerülhetetlen a szellőztetés. Télen inkább többször, rövid ideig szellőztessünk, mert a hosszú ideig hidegnek kitett növények levelei megfagynak, lehetetlenné téve a "légzésüket". A meghatározott fejlődési idő lejártával szüretelhetjük is a szebbnél szebb zöldségeket!
Ha valaki mégis úgy dönt, hogy kiskertet hoz létre, élvezheti a szezonális, otthon termesztett, fogyasztásra-, és díszítésre szánt növények ajándékait és szépségét. Ha tudatosan tervez, kitart és némi erőfeszítést tesz érte, egy jól működő kiskerthez juthat, ami meghálálja a belevetett hitet és gondoskodást.
Én imádom a növényeket, ha rajtam múlna egy hatalmas illatos virágoskertben tölteném az egész életemet. :)Nagyon jók ezek az ötletek a szobában termesztett paradicsomról. Egyszer próbáltam, de nem érett meg.
VálaszTörlés