Létezik varázslat? Mit jelent a varázsvilág a hétköznapi életben? Képesek vagyunk-e „varázsolni”? Számít-e, hogy valaki hogyan nyilvánul meg? Miért kerül időnként nagyobb erőfeszítésbe a hallgatás? Mennyi erő van egy versben? Miért nem értjük az állatokat? Miből állnak a számítógép programjai? Mennyi csoda van egy kérdésben, egy válaszban, vagy a gyermekszóban?
Mindig is érdekelt a csodák, a varázslat világa amely, még ha szemfényvesztés is, elgondolkodtat és általa olyan távlatokba pillanthatunk, amelyek általában nem adatnak meg számunkra. Vizsgáljuk meg most a varázslatot a hétköznapok szemszögéből! Nézzük meg, milyen eszközeink vannak a varázslásra!
Életünk vonata úgy robog át az időn, hogy sokszor észre sem vesszük azokat az apró, ám értékes pillanatokat, amelyekért érdemes élni. Időnként olyanok vagyunk, mint a vonat ablakán kihajoló gyermek, akit elvarázsolt a táj szépsége. Próbálunk a csodából minél többet magunkévá tenni. A gond csak akkor van, amikor a vonat egy sínhez közeli jelzőlámpa mellett halad el. A mérleg egyik karján a halál, a másikon az élet van, és mint minden mérleg, így ez is egyensúlyra törekszik, amit mindenki, minden pillanatban a saját bőrén tapasztal. Ez az egyensúly ugyanúgy igaz a jó és a rossz, a kellemes és a kellemetlen, a nagy és a kicsi, vagy éppen az élvezet és a szenvedés közti viszonyra, akárcsak a természetre.
Hogyan tudjuk a mérleget egy kis időre az élet felé billenteni, és ott megtartani? Tetteinkkel. Ha jót teszel, máris jobban érzed magad, mérleged az élet felé mozdul el. Jót tenni legkönnyebben beszédünk alapegységeivel, a szavakkal, azon belül az igaz szavakkal lehet. Számtalan esetben dönthetnek a szavak, amelyeket jelentésük, vagy éppen következményük ruház fel „varázserővel”. A szó öltöztet, személyiséggel ruház fel. A szavaid sok mindent elárulnak rólad.
Földi létünk ideje alatt a legtöbbet beszéddel kommunikálunk, így szavakkal varázsolunk. Ahogy most én is, úgy te is mindig keresed a legjobb szavakat, hogy kifejezd mondandódat. Nézzük, hogy tényleg varázserejűek-e szavaink! Mondd ki a következő egyszerű mondatot: „Boldog vagyok!” Érzel változást? Valószínűleg nem, mert nem volt meg a szándék gondolati háttere. Adjunk neki tartalmat!
Varázslat volt? Nem, ezek csak egyszerű szavak. Mégis képesek olyan biokémiai folyamatokat elindítani a szervezetben, amelyek hatására egy kis időre boldoggá válsz.
Mindemellett azt se feledd, hogy minden múlandó, a boldogság, a szenvedés, a földi élet és ezek a szavak is, a bloggal együtt. Ami megmarad örökre, az a szavak által közvetített gondolat, amely itt és most összekapcsol minket, örök lenyomatot hagyva lényünkben.
Program
A szavak mindenhol ott vannak. A böngészőprogram, amellyel ezeket a sorokat olvasod, vagy amellyel e-mailezel, a kedvenc játékod, az operációs rendszer, amely vezérli számítógépedet, vagy a telefonodat, mind szavakból áll. A programok minden funkcióját szavak irányítják, amelyek nagyobb struktúrákba, kifejezésekbe, mondatokba vannak szervezve, csakúgy, mint az a nyelv, amellyel mi emberek kommunikálunk. A gép ugyan nem érti meg a szavakat, csak nullákból és egyesekből álló jelhalmazt képes feldolgozni, de a fordításra írt program is szavakból, utasításokból áll.
Nézzük, hogy néz ki egy magyar karaktersorozat a „szeretet” szó a gép nyelvén:
0101001101111010011001010111001001100101011101000110010101110100
Minden elektronikus szerkezet működése erre a nyelvre vezethető vissza, ahol az 1-esek a létet, a működést, a pozitív energiát, az áramot jelentik, míg a 0-ák ezek ellentétét. Ha felkapcsolod a villanyt, a 0-ából, a sötétségből az 1-esbe, a fénybe jutsz.
Ez a kettősség jellemző az egész világ működésére, ahogy az éjszakát követi a nappal, a telet felváltja a nyár, a víz kioltja a tüzet, a jó harcol a rossz ellen, stb.
Nekünk mégis az a dolgunk, hogy a kettősség káoszában megtaláljuk a középutat, az egységet, amelynek feltétele, hogy elfogadjuk mind a jót, mind a rosszat.
Szavaink pedig pont erre tesznek képessé minket, hiszen beszéd közben nem előre megírt sablonokat használunk, hanem szabadon alkothatunk bármilyen jelentésű mondatokat.
Állatok
Az állatok szavai is hangok, mint a mieink, azzal a különbséggel, hogy náluk túlsúlyban van az ösztönös kommunikáció. Megfigyelhetjük, bizonyos részeinek jelentését meg is érthetjük az állatok közti „eszmecserének”, de nem érthetjük teljes mértékben. A madarak, vagy a bálnák éneke, a kutyák ugatása vagy a tyúkok kotkodálása számunkra érthetetlen, de ez így van jól. A különbségek köztünk – figyelembe véve a lehetséges variációkat – jóllehet elenyészőek, de akármilyen kis eltérések is legyenek azok – mondjuk a DNS szintjén – felnagyítva jelennek meg a megjelenésünkben, kommunikációnkban, és minden olyan területen, ahol az egyezőségeket keressük.
Ha a madarak énekét tekintjük – amelynek célja a kommunikáció mellett az udvarlás – és megpróbáljuk a saját beszédünkhöz hasonlítani, felfedezhetünk benne ismétlődéseket, ha úgy tetszik versszakokat, még egyes hangokra a szavakat is ráfoghatjuk, hiszen a sorok közt kisebb szünetek vannak. Ha viszont tudományos szemmel vizsgáljuk meg a dolgot, akkor azt látjuk, hogy az állatok számunkra nem hallható hangokat is kiadnak, ami talán pontosan azért van, hogy ne törhessünk be magánszférájukba, hogy ne kommunikálhassunk velük.
Engem személy szerint megnyugtat, ha a közelben madáréneket, vagy akármilyen állathangot hallok (kivéve persze a veszélyes állatokét). Ha elcsendesedsz, bármikor meghallhatod az állatok hangját, amellyel most is védekeznek, párt keresnek, támadnak, vagy éppen örömüket fejezik ki. A benne rejlő varázslatot viszont nagyrészt csak ők érzik, ők fogják fel.
Gyermekszó
A gyerek gagyogásában vannak a legszebb szavak, ahogy az ébredő elme megteszi első lépéseit a kommunikáció felé vezető úton. A beszéd kialakulása egy lassú folyamat, amelynek éveken keresztül kell tartania a megfelelő hangképzés és az ezzel kapcsolatos agyi funkciók fejlődése miatt. Ezért értjük az anyanyelvünket a legjobban és emiatt olyan nehéz más nyelveken megszólalni.
Kérdés
Olykor kérdéssel is válaszolhatunk. A „hogy vagy?” kérdés a legszebb érzelem, a szeretet, a törődés kifejezése. Ha ezt kérdezed valakitől, bizalmat ébresztesz.
Az örökös kérdés pedig a „miért”. Miért kék az ég, miért zöld a fű? A legtöbb kérdésre van tudományos magyarázat, de a legjobb, ha minden kérdésünkre magunk próbálunk választ találni, mert a tapasztalat, amit ez által szerzünk, felbecsülhetetlen.
Válasz
Amíg a szó csodákra képes, a szótlansággal büntetni lehet. A kérdések válasz nélkül hagyása kiábrándító, még akkor is, ha az adott kérdésre nincs egyértelmű válasz. Sokszor elég egy, vagy két szó az örömhöz. Biztosan volt már részed abban az érzésben, amikor a többiek hanyagolnak. Mintha láthatatlan lennél. Minél erősebben bizonygatod az ellenkezőjét, annál nagyobb falakba ütközöl. Nagyon rossz érzés, és – sok minden más mellett – ez sem kívánható senkinek. A kulcs mégis a te kezedben van: a belenyugvás, a megértés vagy a megbocsátás. A hiba nem csak bennük, benned is van. Hidd el, a szótlansághoz küzdelem és rengeteg önuralom kell, ezt tartsd szem előtt, amikor ítélkezel a szótlanok felett! Nem azért nem válaszolnak, mert neheztelnek rád, hanem azért, mert ők ugyanúgy szenvednek, mint te.
Vigasz
Amikor a bizonytalanság, a kétségbeesés kerít hatalmába, gyakran megfeledkezünk a kiút lehetőségéről. Ha szavaiddal hajlékot, vigaszt tudsz nyújtani másoknak, akkor képes vagy saját magad vigasztalására is.
A „nyugodj meg, minden rendben, semmi gond, ne izgulj, veled vagyok, stb.” kifejezések már önmagukban is vigaszt nyújtanak, mégis csak ritkán használatosak, mert csak akkor kerülnek elő, ha tényleg nagy a baj. Használd őket a hétköznapokban is: „szia, látom, minden rendben. Ne izgulj, hamar végzel ezzel a munkával, tudom, hogy képes vagy rá!”
Üdvözölj!
Ugye emlékszel arra, amikor kiskorodban szüleid rád szóltak: „tessék köszönni a Bözsi néninek!” Az üdvözlés az első szó, amelyet meghallasz egy idegen ember szájából. Nem csak illendő, de oldja is azt a feszültséget, ami ma jellemző mindenkire. Az üdvözlés tekintetében a kezdet dönti el a folytatást. Úgy fognak kezelni, ahogy beköszönsz. Nézz ki akárhogy, legyen akárki, akivel találkozol, ha köszönéseddel már előre a „bizalmadba fogadod”, ő viszonozni fogja! Sajnos az is lehet, hogy nem lesz elég, ha egyszer köszönsz, ebben az esetben légy kitartó! Köszönj mindenkinek, annak is, akit nem ismersz! Így tehetsz csodát a környezetedben, hiszen megadod magadnak azt a lehetőséget, hogy megszerettesd, elfogadtasd magad.
Mire vagyunk képesek puszta szavainkkal?
A szavak közvetlenül hatnak mindenkire. Amint a hang, úgy a szó is a levegő közvetítésével jut el másokhoz. Egy ember szavai a környezetet hullámok formájában érik. Ezek a hullámok azonban csupán pillanatnyi rezgések, amelyek a távolság növekedésével elhalnak.
Légy mindig érthető, ne hadarj! Ha valamilyen beszédhibád van, mindenképp kérj segítséget, hogy megoldódjon. Szavaid ugyanis pont az ellenkező hatást válthatják ki, mint amire szántad. Bánthatsz, rombolhatsz, ugyanakkor elgondolkodtathatsz, bíztathatsz, megvédhetsz, ajándékozhatsz és szerethetsz is velük.
Inkább bölcsen hallgass!
Sokkal többet tudhatsz meg a világról, ha csöndben vagy. Bizonyos korlátok között – úgy, mint a látás – a hallásod sem fog megcsalni. Bízz az érzékeidben, hisz általuk kapcsolódhatsz be a világ körforgásába. Aki csöndben van, nincs szüksége információra, mert ahelyett, hogy felesleges beszéddel elvonná figyelmét, érzékelései kiélesednek, és a lényegre tud koncentrálni.
Kifejezésmód
Ne próbáld mindig, mindenáron megtalálni a legjobb szavakat, ne küzdj az érthetőségért, mert ha azt teszed, kevesebben értenek meg. A kifejezésmód tisztasága pont az egyszerűségben van. Abban az egyszerűségben, amit örökösen improvizáló elménk tár elénk a váratlan helyzetekben.
Koncentráltság
A varázslatot el is tehetjük ínségesebb időkre. A kimondott szó nem mindig vész el. Főleg akkor nem, ha leírják. A rögzített szavak megtartják erejüket. A legkoncentráltabbnak a különböző bölcsességeket nevezhetjük. Utánuk jönnek a versek, majd a novellák, regények, stb. Ezek szerzői a magukban lévő varázslatot adják át sokaknak.
Nézzünk meg egy bölcsességet, amely egyszerre tanít és tölt el csodálattal:
Varázslat a filmvásznon
A fikció az ember örökös látni, érezni és tudni akarása, amellyel időnként kitekint hétköznapjaiból és elkezd elmélkedni a nagy kérdésről: Mi lenne, ha? Az utóbbi idők leghíresebb varázslótörténete a Harry Potter regény által ihletett filmek egy olyan világba vezetnek be minket, ahol az emberiség 2 részre tagolódik: a varázsvilágra és a varázstalanokra. A varázsvilágban élők egy varázspálca és több tucat varázsige segítségével természetfeletti dolgokat hajthatnak végre. Ezek a varázsigék képezik a közös nyelvüket, amelyet minden varázsló megért. De mire jó egy varázsige? Pontosan arra, mint amire nálunk a szavak. Bár közvetlenül nem tudunk velük tárgyakat mozgatni, vagy fizikai sérülést okozni, a szavak jelentése mégis közvetve kivált fizikai történéseket.
Dicséret
Ha eddig eljutottál a bejegyzés olvasásában, nagyon kitartó voltál. Elismerésem jeléül nem kevesebbet kívánok neked, mint hogy élj!
Élj szabadon, szavaiddal varázsolj magadnak boldogságot, szeretetet, kitartást, és érezd jól magad! Végül egy kedves idézettel köszönöm meg mára a figyelmet:
Mindig is érdekelt a csodák, a varázslat világa amely, még ha szemfényvesztés is, elgondolkodtat és általa olyan távlatokba pillanthatunk, amelyek általában nem adatnak meg számunkra. Vizsgáljuk meg most a varázslatot a hétköznapok szemszögéből! Nézzük meg, milyen eszközeink vannak a varázslásra!
Életünk vonata úgy robog át az időn, hogy sokszor észre sem vesszük azokat az apró, ám értékes pillanatokat, amelyekért érdemes élni. Időnként olyanok vagyunk, mint a vonat ablakán kihajoló gyermek, akit elvarázsolt a táj szépsége. Próbálunk a csodából minél többet magunkévá tenni. A gond csak akkor van, amikor a vonat egy sínhez közeli jelzőlámpa mellett halad el. A mérleg egyik karján a halál, a másikon az élet van, és mint minden mérleg, így ez is egyensúlyra törekszik, amit mindenki, minden pillanatban a saját bőrén tapasztal. Ez az egyensúly ugyanúgy igaz a jó és a rossz, a kellemes és a kellemetlen, a nagy és a kicsi, vagy éppen az élvezet és a szenvedés közti viszonyra, akárcsak a természetre.
Hogyan tudjuk a mérleget egy kis időre az élet felé billenteni, és ott megtartani? Tetteinkkel. Ha jót teszel, máris jobban érzed magad, mérleged az élet felé mozdul el. Jót tenni legkönnyebben beszédünk alapegységeivel, a szavakkal, azon belül az igaz szavakkal lehet. Számtalan esetben dönthetnek a szavak, amelyeket jelentésük, vagy éppen következményük ruház fel „varázserővel”. A szó öltöztet, személyiséggel ruház fel. A szavaid sok mindent elárulnak rólad.
A szavaid teremtenek, tükrözik személyiséged és általuk lehetsz önmagad
Földi létünk ideje alatt a legtöbbet beszéddel kommunikálunk, így szavakkal varázsolunk. Ahogy most én is, úgy te is mindig keresed a legjobb szavakat, hogy kifejezd mondandódat. Nézzük, hogy tényleg varázserejűek-e szavaink! Mondd ki a következő egyszerű mondatot: „Boldog vagyok!” Érzel változást? Valószínűleg nem, mert nem volt meg a szándék gondolati háttere. Adjunk neki tartalmat!
Hogy vagy? Ha rosszul, akkor jobban, ha jól, akkor még jobban leszel! A legfontosabb, hogy nyugodj meg! Lélegezz mélyen, üríts ki minden gondolatot magadból és gondolj a legeslegszebb élményedre, amelyet átéltél az életedben!Ha csak egy pillanatra is újraélted az emlékeid, ha csak egy apró mosolyra nyitottad a szád, már megérte. Sokszor egy, két jó szó elég a boldogsághoz. Ezután bármikor kimondhatod ezt a két egyszerű szót, ha fájdalom gyötör, vagy nyomaszt a munka. Hidd el, segíteni fog.
Várj pár másodpercet, gondolkodj, lazíts…
Képzeld el, hogy ez az élmény most történik meg veled. Minden pillanattal egyre erősebb lesz. Az első csók tüze, az első nyaralás meglepetése, a tengerpart sós levegője, vagy a kedvenc ételed ízének érzése újra átjár.
Most megint várj egy kicsit!
Miközben erre gondolsz, mond ki lassan: Boldog vagyok!
Varázslat volt? Nem, ezek csak egyszerű szavak. Mégis képesek olyan biokémiai folyamatokat elindítani a szervezetben, amelyek hatására egy kis időre boldoggá válsz.
Mindemellett azt se feledd, hogy minden múlandó, a boldogság, a szenvedés, a földi élet és ezek a szavak is, a bloggal együtt. Ami megmarad örökre, az a szavak által közvetített gondolat, amely itt és most összekapcsol minket, örök lenyomatot hagyva lényünkben.
Program
A szavak mindenhol ott vannak. A böngészőprogram, amellyel ezeket a sorokat olvasod, vagy amellyel e-mailezel, a kedvenc játékod, az operációs rendszer, amely vezérli számítógépedet, vagy a telefonodat, mind szavakból áll. A programok minden funkcióját szavak irányítják, amelyek nagyobb struktúrákba, kifejezésekbe, mondatokba vannak szervezve, csakúgy, mint az a nyelv, amellyel mi emberek kommunikálunk. A gép ugyan nem érti meg a szavakat, csak nullákból és egyesekből álló jelhalmazt képes feldolgozni, de a fordításra írt program is szavakból, utasításokból áll.
0101001101111010011001010111001001100101011101000110010101110100
Minden elektronikus szerkezet működése erre a nyelvre vezethető vissza, ahol az 1-esek a létet, a működést, a pozitív energiát, az áramot jelentik, míg a 0-ák ezek ellentétét. Ha felkapcsolod a villanyt, a 0-ából, a sötétségből az 1-esbe, a fénybe jutsz.
Ez a kettősség jellemző az egész világ működésére, ahogy az éjszakát követi a nappal, a telet felváltja a nyár, a víz kioltja a tüzet, a jó harcol a rossz ellen, stb.
Nekünk mégis az a dolgunk, hogy a kettősség káoszában megtaláljuk a középutat, az egységet, amelynek feltétele, hogy elfogadjuk mind a jót, mind a rosszat.
Szavaink pedig pont erre tesznek képessé minket, hiszen beszéd közben nem előre megírt sablonokat használunk, hanem szabadon alkothatunk bármilyen jelentésű mondatokat.
Állatok
Az állatok szavai is hangok, mint a mieink, azzal a különbséggel, hogy náluk túlsúlyban van az ösztönös kommunikáció. Megfigyelhetjük, bizonyos részeinek jelentését meg is érthetjük az állatok közti „eszmecserének”, de nem érthetjük teljes mértékben. A madarak, vagy a bálnák éneke, a kutyák ugatása vagy a tyúkok kotkodálása számunkra érthetetlen, de ez így van jól. A különbségek köztünk – figyelembe véve a lehetséges variációkat – jóllehet elenyészőek, de akármilyen kis eltérések is legyenek azok – mondjuk a DNS szintjén – felnagyítva jelennek meg a megjelenésünkben, kommunikációnkban, és minden olyan területen, ahol az egyezőségeket keressük.
Ha a madarak énekét tekintjük – amelynek célja a kommunikáció mellett az udvarlás – és megpróbáljuk a saját beszédünkhöz hasonlítani, felfedezhetünk benne ismétlődéseket, ha úgy tetszik versszakokat, még egyes hangokra a szavakat is ráfoghatjuk, hiszen a sorok közt kisebb szünetek vannak. Ha viszont tudományos szemmel vizsgáljuk meg a dolgot, akkor azt látjuk, hogy az állatok számunkra nem hallható hangokat is kiadnak, ami talán pontosan azért van, hogy ne törhessünk be magánszférájukba, hogy ne kommunikálhassunk velük.
A madárének a természet egyik leggyakrabban hallható hangja.
Ha úgy tetszik: „a természet hangja”
Ha úgy tetszik: „a természet hangja”
Engem személy szerint megnyugtat, ha a közelben madáréneket, vagy akármilyen állathangot hallok (kivéve persze a veszélyes állatokét). Ha elcsendesedsz, bármikor meghallhatod az állatok hangját, amellyel most is védekeznek, párt keresnek, támadnak, vagy éppen örömüket fejezik ki. A benne rejlő varázslatot viszont nagyrészt csak ők érzik, ők fogják fel.
Gyermekszó
A gyerek gagyogásában vannak a legszebb szavak, ahogy az ébredő elme megteszi első lépéseit a kommunikáció felé vezető úton. A beszéd kialakulása egy lassú folyamat, amelynek éveken keresztül kell tartania a megfelelő hangképzés és az ezzel kapcsolatos agyi funkciók fejlődése miatt. Ezért értjük az anyanyelvünket a legjobban és emiatt olyan nehéz más nyelveken megszólalni.
Kérdés
Olykor kérdéssel is válaszolhatunk. A „hogy vagy?” kérdés a legszebb érzelem, a szeretet, a törődés kifejezése. Ha ezt kérdezed valakitől, bizalmat ébresztesz.
Az örökös kérdés pedig a „miért”. Miért kék az ég, miért zöld a fű? A legtöbb kérdésre van tudományos magyarázat, de a legjobb, ha minden kérdésünkre magunk próbálunk választ találni, mert a tapasztalat, amit ez által szerzünk, felbecsülhetetlen.
Válasz
Amíg a szó csodákra képes, a szótlansággal büntetni lehet. A kérdések válasz nélkül hagyása kiábrándító, még akkor is, ha az adott kérdésre nincs egyértelmű válasz. Sokszor elég egy, vagy két szó az örömhöz. Biztosan volt már részed abban az érzésben, amikor a többiek hanyagolnak. Mintha láthatatlan lennél. Minél erősebben bizonygatod az ellenkezőjét, annál nagyobb falakba ütközöl. Nagyon rossz érzés, és – sok minden más mellett – ez sem kívánható senkinek. A kulcs mégis a te kezedben van: a belenyugvás, a megértés vagy a megbocsátás. A hiba nem csak bennük, benned is van. Hidd el, a szótlansághoz küzdelem és rengeteg önuralom kell, ezt tartsd szem előtt, amikor ítélkezel a szótlanok felett! Nem azért nem válaszolnak, mert neheztelnek rád, hanem azért, mert ők ugyanúgy szenvednek, mint te.
Vigasz
Amikor a bizonytalanság, a kétségbeesés kerít hatalmába, gyakran megfeledkezünk a kiút lehetőségéről. Ha szavaiddal hajlékot, vigaszt tudsz nyújtani másoknak, akkor képes vagy saját magad vigasztalására is.
Sziget lehetsz az óceánban
A „nyugodj meg, minden rendben, semmi gond, ne izgulj, veled vagyok, stb.” kifejezések már önmagukban is vigaszt nyújtanak, mégis csak ritkán használatosak, mert csak akkor kerülnek elő, ha tényleg nagy a baj. Használd őket a hétköznapokban is: „szia, látom, minden rendben. Ne izgulj, hamar végzel ezzel a munkával, tudom, hogy képes vagy rá!”
Üdvözölj!
Ugye emlékszel arra, amikor kiskorodban szüleid rád szóltak: „tessék köszönni a Bözsi néninek!” Az üdvözlés az első szó, amelyet meghallasz egy idegen ember szájából. Nem csak illendő, de oldja is azt a feszültséget, ami ma jellemző mindenkire. Az üdvözlés tekintetében a kezdet dönti el a folytatást. Úgy fognak kezelni, ahogy beköszönsz. Nézz ki akárhogy, legyen akárki, akivel találkozol, ha köszönéseddel már előre a „bizalmadba fogadod”, ő viszonozni fogja! Sajnos az is lehet, hogy nem lesz elég, ha egyszer köszönsz, ebben az esetben légy kitartó! Köszönj mindenkinek, annak is, akit nem ismersz! Így tehetsz csodát a környezetedben, hiszen megadod magadnak azt a lehetőséget, hogy megszerettesd, elfogadtasd magad.
Mire vagyunk képesek puszta szavainkkal?
A szavak közvetlenül hatnak mindenkire. Amint a hang, úgy a szó is a levegő közvetítésével jut el másokhoz. Egy ember szavai a környezetet hullámok formájában érik. Ezek a hullámok azonban csupán pillanatnyi rezgések, amelyek a távolság növekedésével elhalnak.
A hanghullámok körülveszik forrásukat és minden irányban, viszont eltérő intenzitással érik a környezetet
Légy mindig érthető, ne hadarj! Ha valamilyen beszédhibád van, mindenképp kérj segítséget, hogy megoldódjon. Szavaid ugyanis pont az ellenkező hatást válthatják ki, mint amire szántad. Bánthatsz, rombolhatsz, ugyanakkor elgondolkodtathatsz, bíztathatsz, megvédhetsz, ajándékozhatsz és szerethetsz is velük.
Inkább bölcsen hallgass!
Sokkal többet tudhatsz meg a világról, ha csöndben vagy. Bizonyos korlátok között – úgy, mint a látás – a hallásod sem fog megcsalni. Bízz az érzékeidben, hisz általuk kapcsolódhatsz be a világ körforgásába. Aki csöndben van, nincs szüksége információra, mert ahelyett, hogy felesleges beszéddel elvonná figyelmét, érzékelései kiélesednek, és a lényegre tud koncentrálni.
Kifejezésmód
Ne próbáld mindig, mindenáron megtalálni a legjobb szavakat, ne küzdj az érthetőségért, mert ha azt teszed, kevesebben értenek meg. A kifejezésmód tisztasága pont az egyszerűségben van. Abban az egyszerűségben, amit örökösen improvizáló elménk tár elénk a váratlan helyzetekben.
Koncentráltság
A varázslatot el is tehetjük ínségesebb időkre. A kimondott szó nem mindig vész el. Főleg akkor nem, ha leírják. A rögzített szavak megtartják erejüket. A legkoncentráltabbnak a különböző bölcsességeket nevezhetjük. Utánuk jönnek a versek, majd a novellák, regények, stb. Ezek szerzői a magukban lévő varázslatot adják át sokaknak.
Nézzünk meg egy bölcsességet, amely egyszerre tanít és tölt el csodálattal:
Találd meg te is a benned rejlő csodát, és próbáld megfogalmazni. Nem kell nagy dolgokra, nagy tettekre gondolni, elég, ha józanul, egyszerű momentumokra gondolsz. Például: „Jól érzem magam a bőrömben. Miért vagyok ennyire jól? Mert mindig az egészségre gondolok.” Ebből már könnyen lehet varázslat: „Egészséges vagyok!” Mondd ezt akkor is, ha éppen beteg vagy! Elsőre nem kell, hogy higgy benne, csak próbáld ki, és figyeld a hatást!"A bölcsesség nem mások, hanem Önmagunk uralása.
A nemesség nem név vagy hatalom, hanem önmegismerés kérdése:
ismerd meg Önmagad, s magadban az egész világot megleled. A boldogságnak nincs köze ranghoz és vagyonhoz, egyszerűen csak harmónia dolga."Lao-Ce
Varázslat a filmvásznon
A fikció az ember örökös látni, érezni és tudni akarása, amellyel időnként kitekint hétköznapjaiból és elkezd elmélkedni a nagy kérdésről: Mi lenne, ha? Az utóbbi idők leghíresebb varázslótörténete a Harry Potter regény által ihletett filmek egy olyan világba vezetnek be minket, ahol az emberiség 2 részre tagolódik: a varázsvilágra és a varázstalanokra. A varázsvilágban élők egy varázspálca és több tucat varázsige segítségével természetfeletti dolgokat hajthatnak végre. Ezek a varázsigék képezik a közös nyelvüket, amelyet minden varázsló megért. De mire jó egy varázsige? Pontosan arra, mint amire nálunk a szavak. Bár közvetlenül nem tudunk velük tárgyakat mozgatni, vagy fizikai sérülést okozni, a szavak jelentése mégis közvetve kivált fizikai történéseket.
Dicséret
Ha eddig eljutottál a bejegyzés olvasásában, nagyon kitartó voltál. Elismerésem jeléül nem kevesebbet kívánok neked, mint hogy élj!
Élj szabadon, szavaiddal varázsolj magadnak boldogságot, szeretetet, kitartást, és érezd jól magad! Végül egy kedves idézettel köszönöm meg mára a figyelmet:
„Én mindig is büszke voltam rá, hogy tudok bánni a szavakkal. Nem oly szerény véleményem szerint a szó, a varázslatok kimeríthetetlen forrása. A szó okozója lehet sérülésnek, de jónak is...” Albus Dumbledore
Harry Potter és a halál ereklyéi II.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése