Újrakezdés - az életünk biztos pontja

By: Reactor
Üdv ismét, kedves naplóm! Ideje, hogy leporoljalak, csaknem 7 éve láttuk egymást utoljára, ez alatt történt pár dolog, viszont egyik sem volt olyan hatással senkire, mint ez a mostani. Mi is lehetne megfelelőbb alkalom arra, hogy újraindítsam a blogot, hiszen a biztatásra, a segítségnyújtásra, a megértésre és a szeretetre ebben az időben mindnyájunknak egyre nagyobb szüksége van.

REBOOT vektorgrafika | Készítő: Reactor

Az újrakezdés az életünk része. Mindig az ismeretlen felé kacsintgatunk. Olyan ez, mint GPS nélküli autóval közlekedni egy ismeretlen helyen, állandóan zsákutcákban haladunk, nem ismerjük a helyi szabályokat, eltévedünk. De mindig van segítség, ha akarod, igenis van. Ha valamit elrontottál, a hiba előbb-utóbb kijavítható. Nem mindig egyértelmű, hogy mi alapján, de a józan átgondolás és aztán az újrakezdés lehetőséget ad arra, hogy tisztán átlásd a gondjaidat és az általad magadnak adott újabb lehetőséggel átjuthatsz minden akadályon, mert minden alkalommal erősebb, céltudatosabb és okosabb leszel.

S. Hermann & F. Richter Pixabay

Az életed tengerében a kudarcok és a sikerek hullámokat keltenek, minden hullámnak van frontja, csúcsa és háta, és minden hullám újabbakat kelt, amelyek keresztezik egymást, következményeket hoznak létre. Viszont a hullámtér állandó mozgásban van és ha csökken a hullámzást kiváltó forrás intenzitása, akkor az életed nyugodtabb periódusába érsz. Ezt elérheted manuálisan (újrakezdesz), vagy az időre bízod a dolgok megoldását (ez a lassabb módszer).
Aztán amikor annyira lecsökkented a hullámzást, hogy lelátsz egészen a tenger fenekére, rájössz, hogy nagyjából minden marad a helyén, ugyanis a hullámmozgás hatására a részecskék csak fel-le mozognak, azaz rezegnek.

Simple harmonic motion animation | animált GIF89a
Készítő: Evil saltine | Wikipedia

A folyamatosan másokhoz való alkalmazkodás, egyes élvezetekről való lemondás és a dolgok megértésére való hajlam kialakít egy szélesebb látószöget a világszemléletedben és végül rátalálsz arra, amire születtél: a boldogságra.

"Akkor vagy igazán szabad, ha azt, amit vállaltál, meg tudod tenni, és a kudarcok, sérelmek után sem a gyűlölet, a harag uralkodik a szívedben, hanem az újrakezdés lelkülete, a szeretet és a jóság." Böjte Csaba

Sokat gondolkoztam, írjak-e tovább, egyáltalán gondolkozzak-e bármilyen folytatáson. Az igazság ugyanis az, hogy manapság, ha véleményed van valamiről, azzal az esetek többségében egyedül vagy. Mindenki máshogy gondolkozik mindenről, mert nincs két egyforma lelkű és agyi struktúrájú ember. Persze vitathatod ezen sötét véleményemet, amivel azonban az előző állítás igazát bizonyítod.

Nos, mindennek ellenére úgy döntöttem, folytatom, mert ezzel többet nyerek, mintha nem tenném.
Kicsit olyan érzés ez, mint amikor már mindenki ilyeneket mond körülötted: ne tedd; ne menj tovább ezen az úton; ez nem a te utad; úgy látom, nagyon hiányzik neked a megaláztatás; meglátod, rossz fát teszel a tűzre; ezzel most nagyon kihúzod a gyufát - most figyelj - és ennek ellenére sem teszed csak azért is meg, mert meg akarod mutatni, hogy te erős vagy és most majd jól bizonyítod nekik, hogy ez így van, vagy mert éppen szerepet játszol és másnak szeretnéd mutatni magad, mint aki valójában vagy, hanem azért, mert már úgymond belefásultál abba, hogy a te véleményed soha nem hallgatják meg. Aztán persze később rájönnek, hogy: "Hé Te! Lehet, hogy mégis igaza volt annak a gyereknek?"

Hogy pl. mi a jó és mi a rossz, arról az ember eszmélésének hajnala óta megoszlanak a vélemények, mert ugye "megettük azt a bizonyos gyümölcsöt" és azóta mindenki mindent tud. Ma ráadásul egyre többet eszünk abból a gyümölcsből és már azt is tudjuk: ki a jó és ki a rossz, vagy hogy ki mit érdemel.
Így hát ismét írogatok ide pár sort magamnak, bár az utóbbi időben ráakadtam egy ebben a helyzetben igen találó, mégis sokak egyik leggyengébb pontjára rátapintó idézetre:

"Ha megtanulod, hogy legyél önmagad legjobb barátja, soha nem leszel egyedül."

Ez egy kicsit a szokásosnál is ironikusabbra sikerült, de most SPONTÁN ez kívánkozott ki. Remélem nem tértem el nagyon naplóm eddigi szellemiségétől. Az érzés pedig, amit kivált, felbecsülhetetlen: egyfajta örömmel kevert hála (erről lesz még szó).

Az eltelt idő alatt jó páran hivatkoztak ide, egyesek pozitív, mások negatív dolgokkal kapcsolatban, volt olyan is, aki a házi dolgozatához használta fel írásaimat. Ezekért mind hálás vagyok, köszönöm Nekik, hogy érdemesnek tartották és életükből egy kis időt itt töltöttek. Aki negatív kritikával illetett, Neki is köszönöm! A negatív kritika viszi előrébb a megismerést, általa fejlődhetünk a leginkább. Miért van annyi negatívum, szenvedés? Azért van, hogy valóban tudjuk értékelni azt a kevés pozitívumot, amely előfordul közben.

Emellett minden újat nyitottan fogadok, ami leírható, szorítkozva a közérthetőségre és az észszerűségre. Tégy Te is így és akkor könnyebben fogadod be gondolataimat.

A továbbiakban ugyanazt tudom ígérni, mint ami a hibernáció előtt volt: megpróbálok megértéssel, örök kíváncsisággal és végtelen nagylelkűséggel leképezni erre a felületre újat és régit, szépet és kevésbé szépet, jót és kevésbé jót, egyszóval mindent.

Ennyit elöljáróban, a többi a következő bejegyzésben, napokon belül.
Addig is Kellemes húsvéti ünnepeket mindenkinek!
MARADJ OTTHON!

Pár új technikai info - Láthatod, hogy új arculatot alkalmazunk a blogon annak érdekében, hogy minél informatívabb legyen és az átláthatósága is javuljon. Ez az új megjelenés a bejegyzést helyezi előtérbe minden korábbi felesleges információ nélkül. - Bevezettük a sorkizárt szöveg használatát, amelyhez elengedhetetlen az elválasztás. Ennek az újításnak köszönhetően nagyban javul a leírt szöveg olvashatósága, a szövegértésről nem is beszélve. (Az elválasztás azonban jelenleg csak a Firefox felhasználók részére elérhető.) - Az új betűtípusunk a Open Sans, amely a korábbi Arial-hoz hasonlóan különleges áttekinthetőséget ad a szövegnek. - Az idézeteket, kiszólásokat és az ilyen technikai információkat ezentúl az itt is látható szürke háttér emeli ki a normál szövegből szépen elkülönítve azt. - Ami nem változott, az a korábbi mentalitás és a fehér alapon fekete betűk, csakúgy, mint a könyvekben.