Masszázs - az életed virága

By: Reactor
[A képek teljes méretéhez kattints a megtekinteni kívánt képre.]

giuseppeblu Pixabay

Figyelem! A továbbiakban olyan, a honlap látogatóira vetített gondolatkísérletek is megjelennek, amelyek az olvasók jelenlegi ismereteitől, meggyőződésétől bizonyos aspektusaikban eltérhetnek. Amennyiben ezt tapasztalod, tekintsd a bejegyzést gondolatébresztőnek, merülj el benne és általa szemléld közvetlenül a Világot. A bejegyzésben szereplő eszközleírások nem hivatalos gyártók által kiadott ismertetők, a különféle masszázstechnikai kellékek, valamint audiokészülékek útmutatóit nem helyettesíti. A hatások tekintetében nagyrészt szubjektív élményekre hagyatkozom. Az itt látható egészségmegőrző és életmódváltó technikák nem szakember által jóváhagyott ismeretek, hanem tapasztalatok. Az elmére, valamint a lélekre gyakorolt hatások kapcsán felmerült benyomások a tudomány egyes határterületein és a spiritualitáson alapulnak. Céljuk a tudás gyarapítása és az élet jobb megértése. A téma helyenként az elme látóhatárán túli információkat tartalmaz. Ezek olvasásához, valamint a róla való beszélgetéshez kissé emelkedett lelkiállapot szükséges. Ennek tudatában olvass tovább!

Az élet értéke

Az egészséget, az anyagi javakat, a jólétet, az örömöt, a családi hátteret, a jó megjelenést, a baráti kört, a nyugalmat és legtöbb esetben a kifinomult kommunikációt, valamint a szabadságot is természetesnek, magától értetődőnek tekintjük. Nem vesszük észre, hogy ezek olyan értékek, amelyek nem mindenkinek adatnak meg. Milyen kincsek birtokosai vagyunk, és hogyan érthetjük meg ezek valódi jelentőségét? Milyen kiváltságokat élvezünk? Hogyan értékeljük az élet negatív történéseit? Vajon tudunk-e élni, és élünk-e azzal a lehetőséggel, hogy behatóan megfigyeljük életünk apró mozzanatait, apró értékeit?

Az életed egy nagy játék. Anélkül, hogy tudatában lennél, részese vagy egy hatalmas körforgásnak, amit csak nagyon csekély mértékben, vagy egyáltalán nem irányíthatsz.
Az értékek meghatározásánál azonban nagyon különbözően gondolkodunk. Az első, és talán legfontosabb értékünk a fizikai világban az egészség. Ha egészségesek vagyunk, jó a közérzetünk, nem érzünk fájdalmat. Ilyenkor a test helytelen működése általi érzéseket nem ismerjük. Ha a test egészséges, az azt jelenti, hogy annak minden része egészséges. Az egészségnek azonban szintjei vannak az életminőség függvényében. Pl. ha rövidlátó vagyok, az nem betegség, csak kis működésbeli eltérés, aminek hatására némileg csökkent az életminőségem. Ilyenkor az igazi érték számomra a tényleges éleslátásban, annak átélésében van, amelyet nem, vagy csak nagy erőfeszítések árán érhetnék el.
A látás összetett értékének nagyságát csak akkor érzékeljük, ha egy időre megfosztjuk magunkat a tájékozódás eme kiváltságától.


Ez a játék jól szemlélteti egy vak ember életét.
Kellemetlen érzés egy időre elveszteni a látásunkat.

A vakok esetén a látás szerepét a hallás, az emlékezet és a megérzések veszik át, amelyek nem pótolják, csak enyhítik az érzékelésben tátongó űrt. Persze ezzel is együtt lehet élni, de ez az élet egy teljesen más megélése a valóságnak.

Negatív történések
A balesetet, vagy a betegséget alapvetően negatív, rossz élménynek éljük meg. Valójában ezek szükségesek az életben maradásunkhoz.
A betegség valójában egy olyan gyógyulási folyamat része, amely nem csak testi, hanem szellemi szinten is folyik. Bővebb kitérő a témáról: Kattints ide!.

A szabadságunk, mint érték
Az úgynevezett szabadságnak több vonatkozása is van. Az egyik pl. a szabad akarat: akkor és azt teszel, amit akarsz, önálló vagy, nem szorulsz senkinek a segítségére. Nézzük meg a szabad akaratot egy másik nézőpontból: minden cselekvésünk döntésen alapul, a döntés az agyunkban, gondolatok útján keletkezik. A gondolatot, mint az agy alapvető működési struktúráját elég csak kis mértékben megváltoztatni és máris egy másfajta döntési folyamat indul el. A módosítás eszköze a reklám, amelynek hatásaival az előző bejegyzésben találkozhattunk. Ennek megfelelően csak azt hiszed, hogy te döntesz, valójában mások már eldöntötték helyetted, hogy mit tegyél, neked csak követned kell az utasítást. Ez lenne a szabad akarat?
Nem, egyre inkább nyilvánvalóvá válik, hogy a szabadság ezen aspektusa csakis a szabályok áthágásával érhető el. A mai világban ugyanakkor hátrányos helyzetbe kerülhet az, aki nem tart lépést a trendekkel, nem követi a besorolást, nem csapódik a tömeghez.

A másik vonatkozás a fizikai szabadság, amelyet általában úgy határoznak meg, hogy „szabadon mozoghatok a világban, mindenféle akadály és ellenőrzés nélkül.” Ezt jóllehet csak azok tudják igazán értékelni, akik fogságban vannak, de tekintsük csak át a mai átlagember helyzetét: A legtöbben városokban, panellakásokban élünk, tevékenységeink napi rutinba ágyazottak, a tempó pedig egyre gyorsul. Azok lehetnek ténylegesen szabadok, akik meg tudják törni ezt a rendszerességet, ellen tudnak állni a rendszernek, természetesen vállalva az ezzel járó következményeket is.
Azok, akik – akár kis időre is – elvesztik fizikai szabadságukat, bizonyos mértékben megtanulnak élni, értékelni az életet, rájönnek, hogy mekkora értéket veszítettek, veszíthetnek el.

Párhuzam figyelhető meg a valóságshow-k tekintetében. Itt is tulajdonképpen a szabadság elvesztése játszik szerepet, természetesen a későbbi „ismertség” és a nagy nyeremény elérése érdekében.
Hogy az ilyen műsoroknak mennyi köze van a valósághoz, arról hosszasan vitatkozhatnánk. Mivel blogom alaptémája a valóság, ezért ebben a kérdéskörben is megpróbálom az igazi valóságot körvonalazni. Ha például figyelembe vesszük, hogy ezek a műsorok milyen nézettséget produkálnak, akkor – amint eddig annyiszor – eljutunk a pénzhez, a profithoz, az üzlethez. A nézettség fenntartásához egy bizonyos szintig, vagy akár teljes egészében szükséges a történések irányítása, manipulálása. A valóság több ponton is eltér a látottaktól, de ennek így kell lennie, mert ez is, mint minden hasonló megmozdulás egy eladható termék, és nem az a célja, hogy elgondolkodtasson, vagy valóságos legyen, csupán az, hogy „szórakoztatás” címszó alatt a televízió elé kényszerítsen minket, amely szintén egyfajta rabság. Az üzenete pedig a következő: „Ülj a TV elé, ne gondolkodj, nézd, mert az jó neked!” Ez egy nagyon jól megtervezett és bevált stratégia milliók figyelmének fenntartására.

A fájdalom értéke
Az értékek meghatározásának van azonban egy másik oldala is. Mit ér annak az élete, aki valamilyen gyógyíthatatlan betegség folytán nap, mint nap borzalmas kínokat él át, vagy emlékezetétől, netán elméjétől megfosztva, esetleg kómában vegetál egy kórházi ágyon? Itt jutunk el a sokat vitatott eutanázia fogalmához, ami kegyes halált, vagy halálba segítést jelent. Ebben a kérdéskörben nem lehet objektíven dönteni. „Nem tudod, milyen a fájdalom, amíg át nem éled.” Az ember ösztönösen ragaszkodik az élethez, de be kell látnunk, hogy a fizikai gyötrelmek pont azt teszik elviselhetetlenné, amibe olyannyira kapaszkodunk. Egyáltalán életnek nevezhetjük-e annak az embernek az életét, aki még kommunikálni sem tud társaival? Ez is élet, de korántsem abban a formában, amelyben a legtöbben élünk. Nem vállalkozhatom arra, hogy megértsem, mit él át a gyötrődő ember, csupán a saját átélt fájdalmaimra, traumáimra hagyatkozhatom.

StockSnap Pixabay

A fájdalom a legtöbb esetben átmeneti jellegű, de olykor meg kell tanulnunk együtt élni vele.

Azt is érdemes megemlíteni, hogy a fájdalomérzet az agyban keletkezik, az agy olyan részein, amely az egyes testrészeket vezérli. A fájdalomérzet jelentkezésekor laikusként nem tudjuk meghatározni, hogy pontosan melyik agyterületünk aktív, de tudatunk révén bizonyos mértékben „szabályozhatjuk”, vagy ki is kapcsolhatjuk a fájdalomérzést. Ez a technika tanulható, de viszonylag kevesen művelik. A legtöbbünk gyógyszerekhez nyúl, hogy csökkentse fájdalmát, pedig lenne egy egyszerűbb módszer is: megérteni, hogy – annak ellenére, hogy nyomasztó, és gyötrelmes – a fájdalom csupán egy jelzés, amely kémiai folyamatok útján keletkezik, és gondolati, szellemi szinten szabályozható. Hogyan? Kontrolláld a tudatod! Ha fáj a fogad, nincs más teendőd, mint arra gondolni, hogy nem érzel fájdalmat. Hasonló hatás érhető el a placebóval (hatástalan gyógyszer) is, amikor valóban elhiszed, hogy megszűnik a fájdalom. Ekkor az agy természetes módon orvosolja a problémát endorfinnal, valamint az érzet kikapcsolásával.
Persze ennek a módszernek az a hátulütője, hogy minél több fájdalomérzetet kapcsolunk ki, annál magasabb lesz a fájdalomküszöbünk, azaz a szervezetünk „hozzászokik” a fájdalomhoz. Beláthatjuk, hogy a fájdalom szükséges és értékes számunkra, mert a túlélésünket szolgálja. Ennek a kifinomult rendszernek a segítségével szerzünk tudomást testünk rendellenes működéséről.
A fájdalomnak a tapasztalatszerzésen túl figyelmeztető funkciója is van. A test működési hibáit többek közt a fájdalom által tudjuk meghatározni, ami az ingerek és a reflex révén megvéd a nagyobb sérülésektől, valamint egyértelműen jelzi a probléma helyét.

Figyeld meg magad!
Próbáltál már kívülállóként tekinteni saját életedre? Próbáltad-e felfogni, hogy milyen nagyszerű és komplex rendszer tulajdonosa vagy?
Az élőlények szervezete úgy alakult ki, hogy annak működése észrevétlenül, akaratlanul folytatódjon. Az ember abban a kiváltságos helyzetben van, hogy mintegy kívülálló szemlélőként megfigyelheti saját szervezete működését.

Menj ki a szabadba, és vegyél egy nagylevegőt, aztán még egyet, és így tovább.

Foundry Co Pixabay

Mély belégzéskor az idegsejtjeink is több oxigénhez jutnak, ezáltal javul az agyműködésünk és a közérzetünk.

Figyeld meg a tested reakcióját az éltető oxigénre! Van olyan, akit ez megrázó élményként ér. Amint a vér telítődik oxigénnel, a kezdeti szédülés, és szapora szívverés alábbhagy, és megnyílik az elme a gondolatok előtt, ez a legjobb ihlető erő a pihenés mellett. Ilyenkor mondhatjuk el igazán, hogy élünk. Gondolkozz el azon, milyen nagyszerű dolog levegőt venni azon túl, hogy fajunk ezzel alkalmazkodott a földi környezethez.

Szoktál zenét hallgatni? A legtöbbünk igen. De kevesebben figyelnek tudatosan a hallásukra. Amikor zenét hallgatunk, belső hallásunk tökéletességéből adódóan tudat alatt minden hangot külön érzékelünk, mindegyiknek pontosan meg tudjuk állapítani a magasságát, hangszínét. Ez a képesség mindenkiben benne van, nem kell zenetanárhoz járnunk, hogy rájöjjünk hallásunk szükségességére.

Jiradet Inrungruang Pixabay

A zene sokszor előhozza a legbelső énünket, de közben hallásunk védelmére is figyelmet kell fordítanunk. Tekerd lejjebb a hangerőt, a hallás érték!

A probléma akkor jelentkezik, amikor próbáljuk elénekelni a hallottakat, ugyanis a külvilág máshogy hall minket, mint mi saját magunkat. Ekkor szokták mondani, hogy „nincs hallásunk”. Pedig éppen hogy minden embernek, – még a halláskárosultnak is – van belső hallása, amely mindennél pontosabb képet ad a hangok világáról. Gondoljunk csak Beethovenre, aki – betegsége előrehaladott állapotában – teljes süketségben komponálta akkori műveit. A hallás érték, de még értékesebb a belső hallás.

Érints meg egy tárgyat! Érezheted felületének textúráját, hőmérsékletét és formáját. A bőrfelület tapintás szempontjából legérzékenyebb területe az ujjainkon található és – a fogási képesség mellett – ez adja az emberi kéz rendkívüli precízségét. Az érintésnek a külvilágból szerezhető információk mellett kommunikációs jelentősége is van. Amikor kezet fogunk valakivel nem csak üdvözöljük, hanem tudatjuk vele, hogy mi is húsvér emberek vagyunk, valamint a bizalmunkba fogadtuk.
A világgal való fizikai kontaktus alapvető érzését tapasztaljuk meg, amikor azzal a közeggel érintkezünk, amelyben születtünk és egyben életünk feltétele is. Ez az anyag a víz, amely fizikai és kémiai tulajdonságai miatt az egyik legfontosabb lételemünk. Testünk közel 70 százalékát alkotja.

Az értékek sorában kiemelt helyet kap a mozgás képessége, amelyet nap, mint nap végzünk. Figyeljük meg pl. a kezünk mozgását, vagy a járást! Testünk ezen értékeit a – korlátain belül elérhető – lehető legkisebb tömeg, és legnagyobb erőkifejtés mellett biztosítja. Minden izmunk és csontunk egységként működik, így válik lehetővé a viszonylag törékeny szervezet általi erőkifejtés lehetősége.

272447 Pixabay

Az ember egyik lételeme a mozgás. Nélküle izmaink elsorvadnának, ízületeink kötötté válnának, csontjaink meggyengülnének.

Hogy megértsd a mozgás értékét, próbálj meg bizonyos tevékenységeket egy kézzel, vagy egy lábbal végrehajtani. Feküdj le az ágyba, és próbálj úgy felkelni, hogy nem használod a lábaid!

Hogy látnak mások?
A jó megjelenés nem feltétele a szellemi gazdagságnak, mégis ha ránézünk egy kövér, esetleg külsejét elhanyagoló emberre, rögtön az ugrik be, hogy csakis értelem nélkül, saját hibájából jutott el idáig. Pedig legtöbbször nem ő a hibás. A társas viselkedés hibáit elsősorban nem az egyénben kell keresnünk. Mai világunkban könnyen válhat valaki különccé, a társadalomból kitaszítottá. És mindez a háta mögött észrevétlenül történhet meg. A szeretet és az egyetértés, amely azonos nézetű csoportokat hoz össze, olykor pont az ellenkező hatást váltja ki: Anyuci nagyon szereti kisfiát, ezért kényezteti, mindent megad neki, amitől a fiú elhízik, és az iskolában kiközösítik, emiatt szellemi fejlődése is irányt vált. Mi az alapja az egyén efféle besorolásának? Mindenekelőtt az aktuális trendek, valamint az átlagtól való eltérés mértéke. Az énkép a felnőttkor küszöbén alakul ki, és a kor előrehaladtával egyre kevésbé befolyásolható. Egy ponton maradandóvá válik és a személyiség e köré épül fel.
Az aktuális trendnek megfelelő átlagos kinézet igenis érték, de próbáljuk a különc szemszögéből látni a dolgot. Próbáljuk felfogni azt a haragot, amelyet egy kitaszított érez az átlaggal szemben. Az első lépés a különcök befogadásához a szándék, a második a megértés, a harmadik pedig az elfogadás lenne.

Az igazi barátság értéke
Minél több barátod van, annál jobban tudsz érvényesülni. De vajon hány igazi barátod van?
A közösségi hálózatokon látszólag rendkívül nagy kapcsolati tőkét lehet felépíteni, de ezek a „barátságok” kimerülnek abban, hogy egyszer, esetenként egyszer sem érintkeztek a felek sem személyesen, sem pedig üzenet útján, a rendszer szerint mégis barátok.

Sasin Tipchai Pixabay

Ha vannak igazi barátaid, tiéd az egész világ

Ezeken a hálózatokon megszűnik a klasszikus baráti kapcsolat, amely nem abból áll, hogy naponta felmegyek a közösségi oldalra és a „tetszik” gombra kattintok, hanem abból, hogy szorult helyzetében segítek a barátomon és cserébe ő is segít rajtam. Tehát az ilyen, igazi barátokkal kötött kapcsolatok hordozzák azt az értéket, amelynek a mai kapcsolati lehetőségek igencsak híján vannak.
Hogy szerezhetsz igazi barátokat? Úgy, hogy segíted az embereket, sokszor egy jó szó elég a barátsághoz, de minél több jót adsz magadból, annál többet fogsz visszakapni, és ez megfizethetetlen.

Beszédünk, kommunikációnk értéke
A nyelvünk megnyilvánulási formáink közül a legösszetettebb, de ez sem kizárólagosan a mi saját érdemünk. Ahhoz, hogy kifejező légy, nem elég beszélned, hanem azt érthetően kell tenned. A legnagyobb mennyiségű nyelvi tudásanyagot szüleinktől szerezzük, de közrejátszik a környezet is amelyben felnőttünk. Kifejezőképességed mögött ott van az egész emberi történelem minden generációja, a nyelv evolúciója, a folyamatos újítások, tökéletesítések, és csak aztán a szüleid, a környezeted. A mai fiatal generáció kommunikációja rendkívül szlengesített, rövidített, idegen nyelvű szavakkal módosított, jelentés-, és hanghordozás szempontjából is teljesen eltérő attól, amit megszokottnak gondolunk.
Ha elfogadni nem is sikerül teljes mértékben ezt a közlési formát, azért bizonyos mértékben megérthetjük szükségességét, ugyanis ez egy válasz a felgyorsult világra.

Ne feledd, hogy akármennyire rosszul érzed magad, akármilyen rossz helyzetben vagy, akárhány hibát követtél el, még ha azt hiszed, nem szeret-, és nem ért meg senki, akkor sem leszel soha a sor végén, mert mindig lesznek nálad sokkal rosszabb sorsú emberek. Hibáidra tekints úgy, mint megoldandó kihívásokra, testedre pedig úgy, mint egy csodára, amely ugyan törékeny és múlandó, de rövid ittléte során magában hordozza az élet azon kiváltságos szikráját, ami te magad vagy.

Az érzés hatalma

Szellemünk, érzelmeink bonyolult hálózata egyelőre feltérképezetlen. Szorosan összefonódik gondolkodásunkkal és nagyon mélyen gyökerezik.
Az érzelem lelkünk, tudatunk, az érzés pedig testünk reakciója a külvilágra. Ahhoz, hogy egy élményt igazán megéljünk, éreznünk kell azt. Időnként olyan erős szellemi élményeket élünk át, amelyek kihatnak a fizikai valónkra is. Érezzük az időt, a teret és a világ általunk felfogható részét, fájdalmat és boldogságot, haragot és örömöt.

Próbáltad már megfejteni érzéseidet? Akár kimutatjuk, akár nem, érző lények vagyunk, annak mind fizikai, mind szellemi vonatkozásában. Időlegesen megpróbálhatjuk leplezni, titkolni, de érzelmeinket, érzéseinket mégsem tudjuk elrejteni mások elől.

Vannak élmények, amelyek érzéseket, mások mélyebb érzelmeket keltenek.
Érzéseink révén tájékozódunk, azok teszik lehetővé, hogy érzékszerveinken keresztül felfogjuk, megtapasztaljuk a fizikai világot.

Érzed az időt?
Ugyan kissé észrevétlen, de érezzük az idő múlását is, és ha még nem is tudjuk meghatározni ennek a dimenziónak a mibenlétét, mindannyian benne élünk. Érezzük, hogy fejlődünk, növekszünk, majd öregszünk. A fáradtság is az idő múlásának jelzője, ha igazán fáradt vagy, igazi pihentető alvásra van szükséged. Ekkor viszont más az időérzékelésed, ugyanis alvásod nagy részére nem emlékszel. Ilyenkor lerövidülnek az órák és felkeléskor legjobb esetben csak az utolsó álomszakasz élményeit vagy képes felidézni.

Photo on Foter.com hourglass-sandglass-timer CC0

Az idő tőlünk függ, az időtlen világban osztjuk be időnket, mert rá vagyunk kényszerítve

Védelem
Az érzések kihatnak fizikai világunkra is, ahol az érzést már érzetnek hívjuk és konkrét megtapasztalások formájában jelentkezik. Az összefüggés akkor válik nyilvánvalóvá, amikor egy másik érzést az előérzetet vizsgáljuk, amely tisztán szellemi eredetű, de mégis a fizikai világra adott válaszként értelmezhető. Azt teszi lehetővé, hogy egy kis időintervallumot előre lássunk a jövőben. Persze ez nem tudatos folyamat, így lehetetlen pontosan behatárolni az előérzet tárgyának, pl. egy eseménynek a bekövetkeztét.
A megérzéseink védelmének erősítésére van egy tökéletes módszer: figyeld meg a környezeted! Ha tudatában vagy a téged körülvevő világnak, nem érhetnek meglepetések, mindig egy lépéssel mások előtt járhatsz, hiszen folyamatosan mérlegelsz, számolsz a lehetőségekkel. Az éberség és a lélekjelenlét minden helyzetben jól jön. Ha pl. így vezetsz autót, akkor a lehető legtöbbet teszed meg saját- és mások biztonsága érdekében.

Hogy mennyire függünk érzéseinktől? Az érzés fizikai szinten is nagyon összetett folyamatokat, reflexeket irányít. Ilyen a hőérzet is, amely megvéd attól, hogy megégessük magunkat. Ez mutatja, hogy az érzés egyik fontos funkciója a védelem, amely önkéntelen, automatikus.

Érzel akkor is, amikor felébredsz, lefekszel, sportolsz, dolgozol, vagy éppen olvasol. Legbelül érzed, mit akarok mondani, és azt is, hogy én mit érzek, miközben írom ezt a bejegyzést.

Érzések záporában élünk, testünket rengeteg hatás, élmény éri a külvilágból. Ezeket azonban szelektálni tudjuk oly módon, hogy csökkentjük azon szenzorjaink érzékenységét, amelyek bizonyos ingerekre specializálódtak. Az ilyen szelekciók nagy része reflex által irányított, de van, amit tudatosan végzünk. Pl. erős hanghatás esetén a legtöbben a fülünkhöz kapunk, mert a levegő rezgése annyira mozgásba hozza a dobhártyánkat, hogy az már fizikai fájdalmat okoz.

Világot látunk
Az érzékelések közül a látás az, ami a legtöbb információt közli számunkra a külvilágból. A szem felépítése és a látás mechanizmusa lehetővé teszi, hogy vizuális információhoz jussunk mindenről, ami körülvesz minket. Szemünk felbontóképessége azzal adható meg, hogy két pont között mekkora az a legkisebb távolság, amit még látunk, ez átlagosan 0,1mm. Könnyen ellenőrizhetjük ezt a távolságot úgy, hogy egy fényforrás felé fordulva ujjainkat közelítjük egymáshoz és így megkereshetjük azt a határt, amikor még éppen átlátunk köztük.

A hang, mint második látásunk
A vakok hallása rendkívül kifinomult, mert kénytelen részben átvenni a látás hiánya miatt keletkezett érzékelési űrt. Ők a legkisebb zajokat is észlelik a környezetükben. A látás mellett hallásunk is legalább annyira fontos. Vannak helyzetek, amikor csak a fülünkre hagyatkozhatunk.

A zene hatása
Különleges érzések kerítenek hatalmukba, amikor zenét hallgatunk. Egyesek a dal szövegére, mások a dallamvilágra összpontosítanak, megint mások pedig úgy érzékelik a zenét, mint egy olyan világot, ahova elbújhatnak a mindennapok hajtása elől.

Photo by dejankrsmanovic on Foter.com / CC BY

A zene által keltett rezgések nagyon pozitív hatással vannak ránk

Van, aki nyugalmat, van, aki a boldogságot keresi a zenében, de ha hasonló stílusokat veszünk alapul, mindenkiből szinte ugyanazt a reakciót váltja ki a dallam.
A zene elsődlegesen az örömhöz, a lelki egyensúlyhoz segít hozzá. Mindenkinek más a zenei identitása, és az érzés aszerint módosul, hogy milyen stílusú zenét hallgatunk.
A komolyzene az elmét célozza meg, szépséget, méltóságot és gazdagságot sugároz. A ritmusos tánczene a szórakozást, a nyugtató, meditatív zene pedig a nyugalmat, a kikapcsolódást segíti.

Az íz érzése
A táplálkozás minden élőlény számára a létfenntartás egyik alapja. Ennek megfelelően az embernél is hasonlóan erős a vágy a jóllakottság kielégítő érzése után. Evés közben az ízek igazi tárháza nyílik meg számunkra. A nyelv receptorai rendkívüli pontossággal jelzik az étel ízét, állagát és hőmérsékletét. Az ízérzékelés az evés vagy ivás befejezése után viszonylag hamar megszűnik, és van, aki kitolná a finom ízek élvezetének idejét. Nem szabad azonban túlzásokba esnünk, ezért kövessük a „mindent lehet enni, de mértékkel” elvet. Az evés gyorsasága is nagy szerepet játszik a testsúly ingadozásában, minél gyorsabban eszünk, annál több táplálék kerül szervezetünkbe, mert a teltségérzet csak meghatározott idő után jelentkezik.
Étkezzünk változatosan! A változatlan étrend következménye az, hogy nyelvünk megszokja az azonos ízeket és egy idő után – akármilyen ízű is legyen az étel – megunjuk, tompulnak az ingerre adott válaszreakcióink.

Adina Voicu Pixabay

Az evés a legkellemesebb tevékenységeink közé tartozik

A csípős ételek megterhelőek lehetnek az emésztőrendszerünknek, de amiért mégis fogyasztják őket, az a fájdalom érzése, amit a szájban okoznak. Igen, fájdalom ez is, de nem annak éljük meg, hanem egyfajta íz egyvelegnek, amelyet az étel más alkotórészeivel együtt érzünk. A csípős paprika alkotórészei közül a kapszaicin valóban fájdalmat okoz, de a növényben található nagy mennyiségű C-vitamin miatt az agy ösztönösen endorfint termel fájdalomcsillapítóként. Ezt az anyagot szokták boldogsághormonnak is nevezni, amely a csokoládéfogyasztáskor is termelődik. A csokoládé egyesek számára maga a boldogság, mert a hatására intenzív agyi reakció jelentkezik.

Vannak-e veszélyeket hordozó érzések?
Egyes érzések rabul ejthetnek minket, függővé válhatunk tőlük. Ilyen például a mámor, a gyönyör, amely nem mindig a testiségből származik. Sokan nyúlnak segédeszközökhöz, élvezeti szerekhez, amelyek pont olyan károsak, amekkora élvezetet nyújtanak. A káros szenvedélyek által okozott érzéseket olykor nagyon pozitív, máskor negatív élményként éljük meg. Ezeket olyan anyagok okozzák, amelyek az idegrendszerre hatnak, pont arra a szervrendszerünkre, amelyre a leginkább kéne vigyáznunk. Nem lehet elégszer elmondani, hogy mennyire károsak a szervezetre az ilyen élvezeti cikkek, a drogok, az alkohol, a nikotin, a koffein, stb. A részegség egy nagyon speciális állapot, aminek során nagymértékben csökken az agy és a test közti irányítás, mozgáskoordinációs- és beszédzavarok, lépnek fel. Az alkohol a gyomorból közvetlenül jut a véráramba, ezért magas koncentrációjú italok fogyasztásakor azonnal érezzük hatását.

Photo Mix Pixabay

Az alkohol jó dolog, ha mértékkel fogyasztják, néha azonban érdemes megtapasztalni a részegség állapotát

A másik veszélyt hordozó érzés a harag, amelytől szintén nagyon nehezen szabadulhatunk. Haragszunk a rendszerre, az emberekre, még olykor a tárgyakra is. Képesek vagyunk szörnyű tetteket végrehajtani, csak hogy csillapodjon ez az érzés. Nincs rosszabb egy dühös ember látványánál, aki mindenáron a saját igazát szeretné bebizonyítani. Itt merül fel a kérdés: „miért, te mit csinálnál, ha haragban lennél valakivel?” Nos, a harag nem old meg semmit, az egész csak elfogadás kérdése. Ha elfogadom a kialakult helyzetet, megszűnik a harag érzése és helyét átveszi a probléma megoldásának keresése.

Miért fáj?
Ennek az érzésnek két fajtája van: a lélek-, és a test fájdalma.
Van, amikor a szellemi fájdalom sokkal nagyobb intenzitású is lehet, mint a fizikai. A lélek fájdalma ugyanakkor kihat a testre is és valódi fizikai fájdalomként jelentkezik. Mivel a testünk az aurában, a lélek erőterében helyezkedik el és működése tőle is függ, így a tér változásai szükségszerűen működésbeli, és strukturális változásokat okoznak a testben. A lélek és a test közti kapcsolatot az agyunk biztosítja, és fizikai módosulásokkal reagál a szellem működésére. Azzal, hogy milyen testi elváltozások jelentkeznek tudati, lelki válságokból, és hogyan lehet megoldani a konfliktushelyzeteket, már korábban foglalkoztam (új medicina – konfliktusmegoldás = egészség).
A fájdalom érzésére mindenki máshogy reagál. Van, akinek magas a fájdalomküszöbe és van, akinek egy érintés is kellemetlenséget okoz. Érzékelése szintén az agyban történik. A fájdalom viszont csak egy jelzés, amit a test minden részén található érzékelő sejtek, receptorok továbbítanak. Ez a jelzés ki is kapcsolható, megfelelő agyi irányítással, valamint az érintett terület idegpályáinak, vagy receptorainak sérülésekor sem érzünk fájdalmat.

Aktívan unatkozom
Az unalom érzését felgyorsult világunkban sokan nem is ismerjük, csak emlékeink vannak róla gyermekkorunkból. Hétköznapi tevékenységeink és a család teljesen kitölti mindennapjainkat, de egy idő után a munka is unalmassá válik. Ilyenkor akármilyen mozgalmas munkahelyünk is legyen, a munkánkat robot módjára elvégezzük, és a végén unottan, fáradtan kidőlünk a sorból, aztán másnap folytatjuk.

Melyek a legerőteljesebb érzelmeink?
Minden bizonnyal a szeretet – azon belül a szerelem – a legmélyebb érzelem, de ide tarozik a gyász is. A szerelemre, mint az egyik legerősebb érzelmünkre, annak fizikai megtapasztalására, valamint az általa irányított fajfenntartásra részletesen is ki fogok térni egy későbbi bejegyzésben.

Photo on Foter.com CC0

Szeretetünkkel a szívre vagyunk képesek hatni.
Olykor ne csak az eszedre hallgass, figyeld, mit mond a szíved!

Kiterjesztett érzékelés
Az érzések spektruma – a saját korlátainkon belül – határtalan, mindent érzünk, ami körülvesz minket, azonban a világnak csak egy kis részét érzékeljük. A számunkra felfogható „anyagi” világot, amelyben élünk. A teljes világ érzékelésével gondolataink, tudatunk köt össze, de ez a vezérlés a legtöbb embernél nem, vagy csak nagyon kis mértékben működik. Vannak, akik ki tudják terjeszteni érzékelésüket, és ezáltal végtelenül szemlélni a világot. Hogy megértsük, vagy egyáltalán felfogjuk a szellemi, rezgésen alapuló világot, el kell vonatkoztatnunk a jól megszokott anyagtól és nyílt, egyszerű gondolkodásmódot kell követnünk. A teljes világ érzékelésének mibenléte, az anyag valódi természete egy korábbi bejegyzésben olvasható (A végső valóság).

Az ünnepek közeledtével a legtöbbünkben ismét feltör a szeretet érzése, amelyről a karácsony is szól. Számomra a szeretet ünnepe egy nagyon komplex érzés- és érzelemkoktél átélését jelenti, amelynek hatása még jóval az ünnep után is jelentkezik.
Az első hó látványa fantasztikus érzés. Ugyan megnehezíti közlekedésünket, de kevés annál élvezetesebb dolog van, mint a friss hóban, egy forgalomtól elzárt úton autót vezetni.

Tudatunk lehetővé teszi, hogy az élményeket megéljük, az érzelmeket átérezzük, az érzéseket pedig fizikailag megtapasztaljuk.

Érzed a világot és élményeidre érzelmekkel reagálsz. A legkisebb kép, vagy gondolat képes mély érzelmek létrehozására. Ez egyéntől, élethelyzettől és minden olyan korábbi, vagy későbbi körülménytől függ, amelyek befolyásolják az életünket. Ilyen a múltban gyökerező nosztalgia érzése is, amelyet olykor olyan erőteljes élményként élünk meg, „mintha ott lennénk”. Az emlékekkel bővebben egy korábbi bejegyzésem foglalkozik. (Emlékek és vágyak – időkapszulák az elménkben)

Végül egy idézet, amely a legjobban összefoglalja az érzés hatalmát:

Pénz, pálya, siker, munka: az élet értelmének elbírásánál alig is jönnek számba. Az érzés az, ami megtölti az embert, jóval és rosszal, széppel és csúnyával. S az érzések felszínén páraként lebeg a hangulat s váltakozó színeit rávetíti mindenre, ami körülöttünk van. Gondolatainkra, szavainkra, beszédünk ritmusára, mindenre, ami belőlünk való. És így magára a világra is. Mert igaz, hogy minden, ami van, idegen tőlünk, egyforma rideg anyagiság s túlél bennünket, embereket. De amilyennek látjuk azt, ami van: az belőlünk való.

Wass Albert