Hogy egyedül vagyunk-e? Erre a kérdésre nem tudjuk a választ, mert egyrészt ha van is élet univerzumunk távoli pontjain, az elképzelhetetlen távolság és a rendelkezésre álló technológia alkalmatlansága miatt soha nem jutnánk el oda, másrészt csak anyagi életformákban gondolkodunk, azaz úgy képzeljük el a földönkívülieket, mint testtel rendelkező értelmes lényeket, harmadrészt pedig – egy nem túl régi elmélet szerint – azt hisszük, csak egy univerzum létezik.
Távolság, méret
Az ember a távolságot, annak mértékét csak úgy fogja fel, ha meg tudja mérni és kötni tudja valamihez, például testrészekhez (hüvelyk, vagy arasz hossza). Ugyanakkor a mai felgyorsult világban egyre „kisebbek” a távolságok: el tudjuk képzelni mekkora távolság a kilométer, annak 10, vagy 100-szorosa. De felfogni akárcsak egy bolygó méretét is, már nem olyan egyszerű feladat. Ezek a méretek már nem „kézzelfoghatóak” emberi léptékkel nem mérhetők. Képzeljünk el egy 1 km-es mérőszalagot, a Föld átmérőjének megméréséhez egy 12 000 km-es mérőszalag kéne. Ha túl vagyunk ezen a kis távolságon, gondoljunk a Nap átmérőjére, amely Földének körülbelül a 100-szorosa! Ezen túl a fényévet, valamint mondjuk galaxisunk méretét már megemlíteni is kár. Pedig az univerzumunk méretéhez képest még ezek is elenyésző távolságok.
Világok méretbeli különbségei
Elgondolkodtató elmélet, miszerint azon túl, hogy nem vagyunk egyedül, bennünk, és általában az anyagokban külön kis univerzumok léteznek. Gondoljunk csak bele: mire hasonlít naprendszerünk a Nap körül keringő bolygókkal? Az atomra, ahol az atommag a napnak, a körülötte keringő elemi részecskék pedig a bolygóknak felelnek meg, és méretében ugyanúgy elenyésző hozzánk képest, mint ahogy naprendszer a galaxis méretéhez képest.
Hasonlóképpen a mi világunk is csak egy „atomja” lehet egy magasabb rendű univerzumnak. Még belegondolni is félelmetes.
Multiverzum
Az elmélet szerint végtelen számú univerzum létezik a miénk mellett és azzal párhuzamosan, ezek többségében azonban nem adottak az élet feltételei, így eszerint is „egyedibbek” vagyunk, mint gondoljuk. Ám ez az elmélet is felfoghatatlan, annak ellenére, hogy egyesek szerint több kérdést válaszol meg, mint amennyit felvet.
Anyag és információalapú élet
Az anyagon alapuló életet mindnyájan jól ismerjük, hiszen anyagi testben élünk, környezetünkben minden, még az élettelen tárgyak is anyagi természetűek (ugyanúgy, mint a kis távolságok, kézzel foghatóak), megérinthetőek. Egyes anyagok, mint pl. a levegő nem láthatóak, de jelenlétük teljesen nyilvánvaló és érezhető.
Az információ alapú életnek semmi köze az anyagihoz. Úgy tudnám legjobban megfogalmazni, hogy az anyagtól függetlenül, mégis azzal párhuzamosan létező világ.
A vallások azt hirdetik, hogy mi is információ alapú lények vagyunk, létezik egy, a testünktől teljesen független valónk, ez pedig a lélek, melyet a tudomány tudatnak nevez, és amely egy másik elmélet szerint csak a testnek – azon belül a túlfejlett agynak – a mellékterméke. Egy véletlen műve ugyanúgy, ahogy az élet kialakult bolygónkon.
Csakhogy túl sok a véletlen! Vajon egy ekkora univerzumban, ahol végtelen a lehetőségek száma, csak a mi galaxisunkban jött létre 1 olyan csillag, amelynek csak egyetlen egy bolygóján jött létre az élet?
Eddig még a saját életünkre sem találtunk magyarázatot, épp úgy nem értjük az anyagi élet működését, mint ahogy az információ alapú életét sem.
Feltételezünk, elméleteket gyártunk, folyton „mi lenne, ha…” kezdetű kérdéseket teszünk fel, miközben a kapacitásunkat meghaladó dolgok működéséről fogalmunk sincs, mert az emberi agy úgy lett megtervezve, hogy ösztönösen ne foglalkozzon velük.
Az univerzum egy kis, látszólag fekete része kinagyítva (Hubble űrtávcső). Minden kis fénypont, ellipszis egy-egy galaxis a hatalmas térben.
Távolság, méret
Az ember a távolságot, annak mértékét csak úgy fogja fel, ha meg tudja mérni és kötni tudja valamihez, például testrészekhez (hüvelyk, vagy arasz hossza). Ugyanakkor a mai felgyorsult világban egyre „kisebbek” a távolságok: el tudjuk képzelni mekkora távolság a kilométer, annak 10, vagy 100-szorosa. De felfogni akárcsak egy bolygó méretét is, már nem olyan egyszerű feladat. Ezek a méretek már nem „kézzelfoghatóak” emberi léptékkel nem mérhetők. Képzeljünk el egy 1 km-es mérőszalagot, a Föld átmérőjének megméréséhez egy 12 000 km-es mérőszalag kéne. Ha túl vagyunk ezen a kis távolságon, gondoljunk a Nap átmérőjére, amely Földének körülbelül a 100-szorosa! Ezen túl a fényévet, valamint mondjuk galaxisunk méretét már megemlíteni is kár. Pedig az univerzumunk méretéhez képest még ezek is elenyésző távolságok.
Világok méretbeli különbségei
Elgondolkodtató elmélet, miszerint azon túl, hogy nem vagyunk egyedül, bennünk, és általában az anyagokban külön kis univerzumok léteznek. Gondoljunk csak bele: mire hasonlít naprendszerünk a Nap körül keringő bolygókkal? Az atomra, ahol az atommag a napnak, a körülötte keringő elemi részecskék pedig a bolygóknak felelnek meg, és méretében ugyanúgy elenyésző hozzánk képest, mint ahogy naprendszer a galaxis méretéhez képest.
Hasonlóképpen a mi világunk is csak egy „atomja” lehet egy magasabb rendű univerzumnak. Még belegondolni is félelmetes.
Nick Risinger Wikipedia
Galaxisunk a Tejút (Milky Way), amely csak egy a rengeteg hasonló galaxis között.
1 fényév = 9 460 530 000 000 km.
1 fényév = 9 460 530 000 000 km.
Multiverzum
Az elmélet szerint végtelen számú univerzum létezik a miénk mellett és azzal párhuzamosan, ezek többségében azonban nem adottak az élet feltételei, így eszerint is „egyedibbek” vagyunk, mint gondoljuk. Ám ez az elmélet is felfoghatatlan, annak ellenére, hogy egyesek szerint több kérdést válaszol meg, mint amennyit felvet.
Anyag és információalapú élet
Az anyagon alapuló életet mindnyájan jól ismerjük, hiszen anyagi testben élünk, környezetünkben minden, még az élettelen tárgyak is anyagi természetűek (ugyanúgy, mint a kis távolságok, kézzel foghatóak), megérinthetőek. Egyes anyagok, mint pl. a levegő nem láthatóak, de jelenlétük teljesen nyilvánvaló és érezhető.
Az információ alapú életnek semmi köze az anyagihoz. Úgy tudnám legjobban megfogalmazni, hogy az anyagtól függetlenül, mégis azzal párhuzamosan létező világ.
A vallások azt hirdetik, hogy mi is információ alapú lények vagyunk, létezik egy, a testünktől teljesen független valónk, ez pedig a lélek, melyet a tudomány tudatnak nevez, és amely egy másik elmélet szerint csak a testnek – azon belül a túlfejlett agynak – a mellékterméke. Egy véletlen műve ugyanúgy, ahogy az élet kialakult bolygónkon.
Csakhogy túl sok a véletlen! Vajon egy ekkora univerzumban, ahol végtelen a lehetőségek száma, csak a mi galaxisunkban jött létre 1 olyan csillag, amelynek csak egyetlen egy bolygóján jött létre az élet?
Eddig még a saját életünkre sem találtunk magyarázatot, épp úgy nem értjük az anyagi élet működését, mint ahogy az információ alapú életét sem.
Feltételezünk, elméleteket gyártunk, folyton „mi lenne, ha…” kezdetű kérdéseket teszünk fel, miközben a kapacitásunkat meghaladó dolgok működéséről fogalmunk sincs, mert az emberi agy úgy lett megtervezve, hogy ösztönösen ne foglalkozzon velük.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése