Korunk gyermekjátékai a számítógépes játékok

Vajon a készség, ügyesség, vagy képességfejlesztés céljából, gyerekeknek készülnek-e az egyre nagyszerűbb grafikájú számítógépes játékok? Vajon élethűségük és agresszív, sokszor véres játékmenetük miatt okoznak-e függőséget és maradandó személyiségkárosodást a gyermekeknél?

A fiatalabb 10-15 éves korosztálynál nagyon is valós problémával állunk szemben. A virtuális világot kínáló játékok a teljes beleélést és a külvilág teljes kizárását követelik meg. Ugyanakkor a gyermekek nagy része ügyesen alkalmazkodik a megváltozott viszonyokhoz és játék közben kialakít egy olyan éberségi szintet, amelynek hatására a külső szemlélő – ha nem látja, hogy a gyermek éppen játszik – észre sem veszi annak megváltozott kommunikációját.

Már csak azért is valós a veszély, mert a játék menete – a valóság mintájára – szinte végtelen ideig tart. Mivel a virtuális térben nincsenek szükségleteink, szinte mindenhatóak vagyunk, nem érzünk fájdalmat, a helyváltoztatás pedig nem kerül semmilyen erőfeszítésbe, képesek lehetünk megfeledkezni az emberi szervezet valós szükségleteiről, mint például a táplálkozás, mozgás. Megváltozik a fontossági sorrend, az első helyre a játékban való életben maradás, a játék folytatása lép.

ExplorerBob Pixabay

Gyermek a gép előtt. A felelősség a tiéd.

A számítógép előtt ülő, mereven a monitort bámuló, fejhallgatót viselő gyermek könnyen a játék rabjává válhat. Részben, vagy tejes egészében megszűnik számára a valóság és legtöbbször csak testileg van jelen. A függőség jeleit már elég korán észlelhetjük: a gyermek minden géptől független tevékenységet gyorsabban tesz meg (gyorsabban eszik, előbb végez a tanulással, kevesebb időt tölt a szabadban, barátaival). Ilyenkor észlelhetően többet van bekapcsolva a számítógép.

Hogyan előzhetjük meg a függőség kialakulását?
Addig, amíg a gépet tanulásra, kevés játékra, és kismértékű kapcsolattartásra használja gyermekünk, és a napi rutinjába nem épül be, képes napokig nélkülözni a gépet, semmi okunk aggodalomra.
Ha azonban észleljük az említett tüneteket, rendszeresen hosszabb időt tölt a gép előtt, romlanak a jegyei, mindenért kétszer, háromszor kell rászólni, hogy eljusson a tudatáig, akkor komolyan el kell gondolkodnunk a folytatásról. Ha nem teszünk semmit, azzal hozzásegítjük a függőséghez.
A megoldás:
Nem kiabálni kell, vagy eltiltani a számítógép elől, hanem leülni és beszélgetni. Meg kell értetnünk vele, hogy amit tesz, azzal csakis saját magának árt. Tudnia kell, hogy a számítógép világa nem valós, a valóságban nem teheti meg azokat a dolgokat, amelyeket ott megtesz. Az ilyen játék hiába okoz kezdetben örömet, hiába izgalmas, kis idő múlva egyre többet kell játszania ugyanannak az örömnek és izgalomnak eléréséhez.
A másik – radikálisabb – módszer a gyermekfelügyeleti és családbiztonsági eszközök alkalmazása. Ezek olyan programok, melyek a gyermek felhasználó számára megszabják például a számítógép előtt tölthető időt, megtiltják bizonyos beállított honlapok látogatását, vagy programok futtatását.

Amit még ezen felül tehetünk: lépjünk kapcsolatba az iskolatársainak szüleivel, és velük is beszéljük meg a problémát! Ne engedjük, hogy gyermekeink játékfüggővé váljanak, hiszen a számítógép nem csak játékokat tartalmaz, az interneten nem csak játszani lehet.
Használja másra a gépet: mennyivel izgalmasabb a tanulnivalót internetről kiegészíteni, ahelyett, hogy könyvtárba kéne menni. Nézzen filmeket, hallgasson zenét a gépen!
Az igényes számítógép használat alapjait már egész fiatal korban kell megtanulnunk, az iparág fejlődését nem hagyhatjuk figyelmen kívül, ám védekezhetünk annak negatív hatásai ellen.

Gyár – egy más világ

Akinek megadatik, hogy igazi gyárban dolgozhasson, annak egyszerre fárasztó és egészségtelen a munkája.
A fülsiketítően hangos zajban gépek, szerszámok, robotok, szállítóeszközök hada diktálja a fémes, rideg, szigorú, katonás ritmust.

Az embert itt sokkal több inger éri, mint például az utcán. Nincs megállás, főleg egy olyan összeszerelő szalag mellett, ahol rajtad kívül többen dolgoznak. Ha valakinek ki kell mennie, a rendszer leáll, a munkások nem tudnak dolgozni, az anyag felgyűlik, és ha nem áll be valaki azonnal, a kiesett munkahelyre, annak nem csak az adott egység, hanem az egész gyár látja kárát.

Diákot a gyárba!
Elterjedt gyakorlat, hogy nagyobb cégek a meglévő munkaerő kiegészítéseként diákok munkájára is igényt tartanak. A diákmunka ugyanis nagyon kifizetődő. Sokszor ugyanazt a munkát végeztetik el diákokkal, amit a munkásokkal, ugyanazok az elvárások is tőlük, de a fizetség így is alatta marad a normál munkabérnek. Persze ez mindenhol máshogy van, mások az értékek az egyes üzemekben, de a diákmunka mindenhol kevesebbet ér.

Nehéz-e a gyári munka?
Elég nehéz, főleg a nap 24 órájában működő megmunkáló, vagy alkatrészgyártó üzemekben, ahol 8, vagy ami rosszabb, 12 órás műszakokban dolgoznak. A 18 év alattiak ugyan nem vállalhatnak egyszerre 8 óránál többet, de nekik is elég kimerítő egy-egy műszak. Sokan már 16, 17 éves korukban vállalnak gyári munkát, amely azért – legyünk őszinték – az összes biztonsági előírás, óvintézkedés, védőruházat és munkavédelmi oktatás ellenére sem veszélytelen. Ebben a korban még más az ember gondolkodása, máshogy lát előre.

Pashminu Mansukhani Pixabay

A gyári életforma

Korunk felgyorsult gazdasága, a csillapíthatatlan fogyasztási igény olyan gyárszörnyetegek kialakulásához vezetett, amelyekben a termelés az első. A legkisebb termeléskiesés sem engedhető meg, mert azon milliókat veszíthet a cég. A selejttel ugyanez a gond, ráadásul a betanított munkáknál, különösen az elején, néhány munkadarab minden erőfeszítésünk ellenére is selejt lehet. Ilyenkor a termék nem készül el, ha lehet, anyagait újrahasznosítják, ha nem, akkor megy az egész a kukába, szennyezve a környezetet, és ha jelentős mennyiségről van szó, annyival megrövidítve a cég költségvetését.

A gyárakban is vannak egyszerű, könnyű munkák, ahol csak pár dekás súlyokat kell emelni, de nem ez dominál, a legtöbb helyen több kilós munkadarabok mozgatása a követelmény, kötött, monoton munkafolyamatban, erősen zajszennyezett munkahelyen. A gyári munka nem gyenge fizikumú embereknek való. Aki nem bírja a folyamatos zajt, annak nem sokat használ a füldugó sem, ami egyébként minden ilyen helyen ajánlott. Ugyanígy a gyári munkával a megfelelő védőfelszerelés, a védőkesztyű, az acélbetétes bakancs és a zárt ruházat is együtt jár, még a legnagyobb melegben is. Ilyenkor enyhülést csak a légkondicionáló, vagy a ventillátor hozhat, de ha egyik sem áll rendelkezésre, akkor készüljünk a legrosszabbra!

Balesetek a gyárban
Ahol gépek vannak és a gépekkel emberek dolgoznak, ott könnyen bekövetkezhetnek nagyon csúnya balesetek. Munka közben állandóan józannak és ébernek kell lennünk. Ahol egy munkafolyamat manuális beavatkozást igényel, a dolgozónak minden figyelme a munkájára kell, hogy irányuljon. Az alkohol itt élet és halál eldöntője lehet. Akár csökken, akár nő az ember reakcióideje, a gép nem fog ehhez igazodni, nem erre tervezték. Ugyan biztonságtechnikailag jól megoldott a védelem, de ahol van emberi tényező, ott semmi sem lehet elég biztonságos. Hogy érzékeltessem, mennyire erős egy szerszámgép: képzeljük el például a mosógépünk villanymotorját! Ha túl sok ruhát teszünk a gépbe, vagy vízkövesedik, a motor nem lesz képes a dobot megpörgetni. Ugyanezt a motort képzeljük el egy olyan mosógépben, ahol a motor többszörös fogaskerekes áttétellel csatlakozik a dobhoz (a motor tengelyén lévő kis fogaskerék hajt egy nagyobbat, aminek a tengelyén lévő szintén kis fogaskerék hajt ismét egy nagyobbat, ami a dobra van szerelve)! Az ereje nem változott, de az áttételnek köszönhetően még tízszer annyi ruhával is képes működni. A fém megmunkálására, az anyagok mozgatására készült gépek mind ezen az elven működnek. Amelyik gépnek nem jelentenek akadályt a fémek, az minden gond nélkül áthatol az emberi szöveten is. Az ilyen erőknek nem áll ellen sem a védőruházat, sem az acélbetét, sem a csont.

A gyár, a gyári munka valóban egy más világ. Itt más törvények uralkodnak, mint a külvilágban. Aki nem töltött hosszabb időt egy üzemben, nehezen tudja elképzelni az ottani életet, a szürke, egyhangú, de ugyanakkor komoly, felelősségteljes és veszélyes munkát, amit ha elég sokáig csinálunk, könnyen megunhatunk, alig várjuk a műszak végét, amikor még a hazaút is üdítő lehet.

Közlekedés - veszélyes üzem, amiben mindenki részt vesz

Autósként sokszor idegesek, türelmetlenek, figyelmetlenek és meggondolatlanok vagyunk. Azt hisszük az autó megvéd minket, sérthetetlenségünk határtalan és mindent megtehetünk az utakon.

---

Hatalmas önbizalommal nyomjuk a gázt, hogy megmutassuk: mi ezt is tudjuk, ilyenkor az emberi büszkeség kerekedik felül bennünk, kizárunk mindent és mindenkit, a vezetés életérzése lesz az első számunkra.
A közlekedés fegyelmet követel meg, ha nincs meg a megfelelő fokú fegyelem, önuralom, az borzalmas balesetekhez vezet, amelyek súlyosságát tapasztalhatjuk nap, mint nap a televízióban, vagy az interneten.
A gyorshajtás önmagában nem lenne bűn, ha csak a versenypályára korlátozódik, ahol nincsenek szabályok, az út alakján kívül semmi nem kényszerít olyan keretek közé, amelyekkel a közúton találkozunk. Hogy mennyire véd az autó? A kisebb koccanások ellen tökéletes védelmet nyújt. De a sebesség növekedésével arányosan nő a balesetveszély is, nőnek az erőhatások, az autót hiába tervezték gyűrődésre, ha te is vele együtt gyűrődsz fel!

Video by MikesPhotos from Pixabay

Ha vezetsz, egy pillanatra sem szabad elkalandoznod!

A biztonsági öv nem véletlenül tartozéka az autónak. Ha lusta vagy használni gondolj arra, mi történhet veled, amikor ütközésnél kirepülsz a szélvédőn keresztül és nekicsapódsz egy betonfalnak! Egyeseket sem ez, sem a bírság nem rettent el, mondván: „így kényelmesebb, gyorsabb, és az öv nem töri össze a bordáimat”. Csak éppen az életedet törheti össze egy baleset, ha nem használod.

A vezetésben a „jobb félni, mint megijedni” elvet tartom követendőnek. Autóval soha ne siess, hidd el, minél gyorsabban szeretnél menni, annál később fogsz célba érni. A közlekedés optimális folyamát nem szakíthatod meg, szigorú szabályok szerint kell játszanod, tekintettel kell lenned mindenre és mindenkire!

Hogy érezd, milyen félelmetes a közlekedés, ülj kerékpárra! Semmihez nem hasonlítható érzés, amikor 60-nal, vagy 70-nel húznak el az autók, teherautók melletted. Visszapillantójuk pár centire halad el a karodtól. Ebben a helyzetben egyértelműen te vagy az alárendelt. Érezheted a menetszelet, amely viszont az elhaladó autó mögött szívó hatást kelt. Ez önkéntelenül is arra kényszerít, hogy elveszd az egyensúlyod, és ez által, ha lehet, még félelmetesebbé teszi az élményt.

Mielőtt beülünk az autóba, gondoljuk át, merre szeretnénk menni, milyen forgalmi helyzetekre számíthatunk utunk során! Óvatosság, türelem, tolerancia, higgadtság, némi udvariasság, de mindenekelőtt fegyelem!
Ha lehet, kerüljük a szemkontaktust a közlekedés többi résztvevőjével! Az integetést, a baráti beszélgetést, a csajozást, a kérkedést, az idegeskedést hagyjuk máskorra! A közös élmény, amit ezzel veszíthetünk nem ér fel azzal a veszteséggel, amit egy baleset okozhat.

A gyalogosok és kerékpárosok biztonsága viszont nem csak az autósokon múlik. A KRESZ alapszintű ismerete számukra is fontos lenne, hiszen ők is ugyanazt az utat használják. Kerékpárút és járda nincs mindenhol. Egyre több a gyalogosgázolás a zebrán, amikor sem a gyalogos, sem az autós nem ismeri fel idejében a veszélyhelyzetet. Miért hibás a gyalogos? Mert nem nézett körül! Miért hibás az autós? Mert nem vette el a lábát a gázról még akkor sem, amikor már késő volt.

A mobiltelefonod sokszor a segítségedre lehet vészhelyzetben, de ha vezetés közben használod, meg is ölhet! Láttam telefonáló autóst veszélyesen kacsázni egy gyorsforgalmi úton. Tapasztaltam, amikor egy balkanyarban a szemben jövő átlépte a felezővonalat és egyenesen felém tartott. Talán nem írnám most ezeket a sorokat, ha nem kap észbe és rántja vissza a kormányt. Aki telefonál, nem méri fel, a következményeket, nem érzi felelőssége súlyát.

A közlekedésben egymásért és magunkért is felelősek vagyunk egy olyan film szereplőiként, amit nem lehet visszatekerni.

Szellemek - paranormális jelenségek a hétköznapokban

Léteznek szellemek? Ha igen, miért vannak köztünk? Láthatjuk őket? Rossz, vagy jó szándékúak? Sokakat borzongással tölt el, ha szellemekről beszélünk. De tulajdonképpen mi a szellem? Kell-e tőle félni és egyáltalán felvehető-e a kapcsolat vele?

Mint minden természetfeletti témakörnek, így ennek is megvannak a szkeptikusai, akik nem hisznek benne, nem látták, nem hallották és nem érezték soha szellemek jelenlétét és állításuk szerint a jövőben sem fogják.

A szellemnek, mint jelenségnek két magyarázata lehet:
Az egyik, hogy magát a jelenséget az agyunk állítja elő különböző külső elektromos ingerek, vagy anomáliák hatására. Minthogy az agysejtek apró elektromos jelekkel kommunikálnak, ez az érzékeny rendszer könnyen megzavarható hasonló frekvenciájú rezgés, vagy áram segítségével. Ebben a felfogásban a jelenséget, mint hallucinációt értelmezzük, ebből az következik, hogy nincsenek szellemek.
A másik magyarázat, hogy a szellem egy valaha élt ember, vagy állat entitása (vagyis lelke), amely nem lépett át a halála után a következő létezési szintre, hanem itt ragadt köztünk, természetesen test nélkül, információ, rezgések, elektromágneses erőterek formájában. Ilyenkor a "halott" személy tulajdonképpen nem is tudja magáról, hogy halott és megpróbálja ugyanúgy folytatni életét, mint azelőtt. Ez az, amit természetfelettinek hívunk.

Hogy vannak-e szellemek, azt az dönti el, melyik elgondolás bizonyul helyesnek.
Aki még nem látott szellemet és ezért kételkedik a jelenlétükben, érdemes elgondolkodnia a második magyarázat helyességén. Lehetséges-e, hogy egy tudat rezgések, és elektromágneses hullámok formájában legyen jelen köztünk? A technológia még nem áll rendelkezésünkre, hogy mindezt bizonyítsuk, de egyesek szerint ahhoz már megvan, hogy ellenőrizzük, láthatóvá tegyük, mérjük a szellemek jelenlétét.
A legegyszerűbb módszer, ha digitális fényképezőgéppel, vaku használatával befényképezünk egy sötét szobába. Ha szerencsénk van, az elkészült képen láthatunk olyan dolgokat, amik nem oda valók, vagy nem tudjuk megmagyarázni mibenlétüket. Láthatunk például úgynevezett "gömbjelenséget", ami a szellemvadászok szerint idegen entitás jelenlétére utal. A lényege, hogy kis átlátszó fehér körök jelennek meg a képen, a körök belseje nem homogén, utalva ezzel az általuk hordozott információra. A szkeptikusok a köröket a fényképezőgép lencséjének a vaku hatására valamely tárgyról visszaverődő képével magyarázzák.

Kíváncsi voltam, hogy én is le tudok-e fényképezni egy gömbjelenséget és tettem egy kísérletet. Először sötét szobával próbálkoztam, de semmi eredménye nem volt. Próbáltam az ablakról visszaverődő vakuhatást, de így sem jártam sikerrel. Végül teljesen véletlenül a családi képek között bukkantam rá az ominózus körökre. Karácsonyi képek voltak és nagyon érdekes, hogy körök csak azokon a képeken jelentek meg, amelyek idősebb családtagokról készültek.

Gömbjelenség | készítő: Reactor

Gömbjelenség egy családi fotón, amely az eredeti kép fekete hátterében tökéletesen látható.

A képeket kinagyítottam, megfigyeltem a körök mintázatait, de jelenlétükre nem találtam magyarázatot. Lehet, hogy egy szemüvegről visszaverődő lencse fényfolt, vagy valóban egy halott személy, aki íly módon volt jelen a család meghatározó összejövetelén? Ha az utóbbi a helyes, abba beleborsózik az ember háta, ugyanis a tudat, hogy egy szellem járkál a lakásban, aki egy egykori családtag is lehet, felfoghatatlan és félelmetes. Mindemellett azért fontos azt is kiemelnünk, hogy egyre fokozódó elektroszmogban élünk, lakásunk falai vezetékekkel behálózottak, a háztartási gépek, a számítógép, vagy a televízió igazi elektromos gócpontok, ahonnét rengeteg hullám bombáz minket nap, mint nap. Ebben a környezetben nagyon is gyakoriak lehetnek az anomáliák. Mondok is egy példát: az olyan szobában ahol digitális fényerő-szabályozós villanykapcsoló van, ott bármikor egy hálózati áramingadozás hatására felkapcsolódhat a lámpa, valamint a fényerőssége is változhat külső beavatkozás nélkül.

Vannak, nincsenek? Mindenki válasszon egy lehetőséget, a döntés a sajátja. Egy dolog viszont aggodalomra adhat okot: nem lehetünk biztosak sem az egyikben, sem a másikban, a megoldás egyelőre rejtély marad.

Otthonunk - csodálatos film a Földről és arról, amit veszíthetünk

Az "Otthonunk" a "Föld" mellett az idei év második igazi "figyelemfelkeltő természet-mozija". Egy nagyon komplex rendszerről, a Földről, a földi élet összetettségéről szól és bármilyen felzaklató, előrevetíti az emberiség tevékenységének néhány következményét is, amelyek hatásának súlyát még elképzelni sem tudjuk.

Rohamosan fogy az édesvízkészletünk, rendkívüli méreteket ölt az erdőirtás, egyre hatalmasabbak az aszályok, növekszik a globális hőmérséklet, olvadnak a jégsapkák.

Arek Socha Pixabay

A Föld.

Amikor a következményeket tárgyaljuk, teljesen ismeretlen területen járunk. Mi lesz a hatása az életre annak a rengeteg - a szén-dioxidénál többszörösen nagyobb üvegházhatású - metánnak, amely a tundra fagyott talajában vár, hogy a globális felmelegedés következtében az atmoszférába kerüljön? Mi történik, ha az óceánokból eltűnnek a halak? Mi a következménye a fák, az erdők eltűnésének, vagy a fajok pusztulásának? Mihez kezdünk, ha elapadnak a kőolajkészletek? Súlyos kérdések ezek.

A film kitűz egy gondolatbeli határidőt is, ami 10 év. Szerinte ennyi ideje van az emberiségnek, hogy megállítsa a folyamatot, amelyet egyesek szerint megállítani már nem, csak legfeljebb lassítani tudunk.
Miért van az, hogy a megtermelt javak legnagyobb részét az emberiség egy csekély hányada éli fel? Miért ilyen hatalmasak az ellentétek ember és ember között?
Temérdek adatot közöl a fogyasztásról, a technikai fejlődés gyorsulásáról, a bolygó kizsákmányolásának mértékéről, a pusztításról, de utal a még meglévő tartalékokra, a reményre, hogy a tendencia még megfordítható.

Mit tehet az egyén, mit tehetsz te a Földért?
Szemlélet-, és értékrend váltásra lesz szükséged, egyes esetekben nehéz dolgod lesz.
Elsősorban fogyassz kevesebbet! Vásárolj tudatosan! Használj energiatakarékos izzókat és fénycsöveket, újratölthető elemeket! Autó helyett járj kerékpárral, vagy tömegközlekedéssel! Ne hagyd készenléti állapotban a TV-t, ha nem nézed! A hulladékot gyűjtsd szelektíven!
Ha így teszel, nem csak egészségesebb leszel, de a pénztárcádban is több marad és a Föld védelmével a többi ember javát is szolgálod.

Itt vetődik fel a következő probléma:
"Ha csak én szennyezem a környezetet, fogyasztok mértéktelenül, az semmilyen hatással nincs az élővilágra, az élet összetett rendszerére."
Egy "aprócska" gond van ezzel: A legtöbben is így gondolják!
Nem elég, ha csak te vagy tudatos, a nagyobb hatás elérése érdekében ösztönöznöd kell környezeted is, mint ahogy most én is teszem:
Gondoljunk gyermekeinkre, az ők gyermekeire! Milyen világot hagyunk rájuk? Hol, milyen környezetben fognak élni, tudnak-e majd alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez? Az életük a kezünkben van, a mi feladatunk az élhető bolygó fenntartása és továbbadása a következő generációknak!
Tegyünk hát együtt érte, hogy a Föld még sokáig "élő" bolygó legyen!

A film angolul megtekinthető a YouTUBE-on (szélessávú internetkapcsolat ajánlott): Home
Ha DVD-n szeretnéd látni a filmet, megrendelheted itt: Divido.hu

Zseni, vagy bolond?

Ki a zseni és ki a bolond?
Van, aki már annyira mestere szakterületének, olyan mértékben túlspecializálódott, hogy egyesekben már a bolond benyomását kelti.
Megfordítanám a dolgot: a bolond egy nem megértett zseni. Persze itt két csoportot kell megkülönböztetnünk: a valóban "értelmi fogyatékosokat" és az igazi "szakembereket", akik témakörükben mindenhatók.

Mindkét csoportnál igaz viszont az, hogy nehezebben kommunikálnak az átlagemberrel. Elméjükben az egyes értékek más súllyal bírnak, ugyanakkor egyfajta gátló mechanizmus érvényesül náluk, amely többek közt a kommunikációra is nagy hatással van.
A zsenik kommunikációját elsősorban a szaknyelvük nehezíti meg, speciális szóhasználatuk és viselkedésük miatt kevesen értik meg őket.
Az értelmi fogyatékosoknál pedig az agyi struktúrájuk, annak elváltozásai határozzák meg kommunikációs képességüket.

Nevezhető-e normálisnak egy értelmi fogyatékos?
A válasz elsőre nyilván mindenkinél a NEM lesz. De gondoljuk át a kérdést!

A dolgot a legjobban a látásélességgel szemléltethetjük. Az emberi szem képes megváltoztatni a szemlencse görbületét, ezáltal beállítani az élességet, így a távoli és közeli tárgyakat is képesek vagyunk élesen látni. A hasonlathoz továbbá sötét hely szükséges, aminek az éjszaka tökéletesen megfelel. Nézzünk ki sötétedés után az ablakon, koncentráljunk az utcai fényekre! Lazítsuk el szemünket, ekkor a lencsét tartó izmok ellazulnak és megváltozik a fókuszpont, aminek hatására a fényforrás káprázattá válik. Ha több fénypontot nézünk egyszerre, az összes elhomályosul és valami hasonlót fogunk látni, mint a következő képen:

Bokeh photography pxfuel.com

A kép csak illusztráció, amit láthatsz, nagyon hasonló ehhez, de azt csak te láthatod. Vajon mi van a látás és a gondolkodás mögött?

A szem látásélességétől teljesen függetlenül a kis körök mindegyikében megjelenik a szaruhártyánk pupilla előtti részének nagyított képe, amelyben még a milliméternél sokszorosan kisebb mikroszkopikus képződmények is láthatóvá válnak.
Akármilyen homályosan látsz, az éles látás csírája ott van a szemedben. Ennek ismeretében teljesen független a látás a szem problémáitól. Ugyanígy az értelmi fogyatékosok is láthatnak, érezhetnek, feldolgozhatnak környezetükből jövő hatásokat, csak a kommunikációjuk korlátozott. Ennek alapján feltételezzük tehát, hogy a gondolkodás teljesen független az agy elváltozásaitól, betegségeitől. Egyfajta "belső" gondolkodás ez, belső személyiség, aki ugyan megérti a külvilág információit, de válaszolni nem tud rá, a test börtön számára.

Hol a határ?
Hogyan állapítható meg valakiről egyértelműen, hogy milyen az elmeállapota?
Azt kell mondanom, hogy ezt manapság nem csak a kommunikáció módjának, vagy a beszédnek, a kifejezésmódnak, az intelligenciának vizsgálatával, hanem a kinézetnek, a társadalmi rétegben elfoglalt helynek, a személyközi kapcsolatok számának megítélésével teszik, amelyekről az ember nem tehet közvetlenül. Továbbá a normalitás viszonylagos, és nem lehet egyértelműen behatárolni annak szintjeit. Egy szélsőséges példa: mi a különbség a több diplomás hajléktalan és a tehetős szülök papíron több céget is vezető 8 általánost végzett nagy gyermeke között? Az egyenlőtlenség, vagy az ismeretek, az ismeretség, az ismertség hiánya, vagy feleslege határozza meg a különbséget, amely hatalmas az egyének között.
A normalitást ezen túl - a meghatározó élethelyzetekben - az éberség, a pillanatnyi lélekjelenlét, a döntés is meghatározza. De nem csak az egyén, hanem a környezetének, szüleinek, vezetőinek döntése is. "Az örök probléma: hegedűt, vagy gitárt vegyek a gyereknek? Hogyan befolyásolom ezzel az életét?"

Egy biztos: mindenki tud zseni, vagy bolond is lenni és van, aki ezt nem tudja kimutatni.
A viselkedés pedig mindig az adott helyzettől, az alkalmazkodóképességtől, a rugalmasságtól, az életkortól függ.

Ha nem bújsz álarcok mögé, mindig vállalod önmagad, belenézel az emberek szemébe, alkalmazkodsz az aktuális helyzetedhez, átgondolsz, higgadtan döntesz, kihasználod az életben adódó lehetőségeket, akkor nem fognak bolondnak tartani, több igaz barátot, követőt szerezhetsz és alakíthatod az életed akaratodnak megfelelően.

Nyáron melegünk van, télen pedig "fázunk"

Ismét egy környezettudatos megoldás, amellyel sokat spórolhatunk.
Amikor azt mondom: "fázunk", a fával való fűtésre gondolok. A fa egy nagyszerű megújuló energiaforrás és hatékonyabban működik, mint a gázfűtés. Munka van vele ugyan, de lényegesen kevesebbe kerül.

Egy átlagos méretű családi ház fűtését egy télen kb. 15 köbméter fával meg lehet oldani és a legtöbb erdei fa megfelelő e-célra. A legjobb fajták közé pl. az akácfa tartozik, amelynek nagyon jó fűtőértéke garantálja a kis befektetésű, ám nagy hő leadású fűtés lehetőségét.

Anja Pixabay

Kályhakész tűzifa

Már nyáron kezdj el "fázni", hogy ne fázz télen!
A fa beszerzését már július hónapban célszerű megejteni, mert mire szükségünk lesz rá, már teljesen száraznak, és "kályhakésznek" kell lennie.
További kiadásoktól kímélhetjük meg magunkat, ha a fát nem aprítva, hanem 1 méteres hasábokban vásároljuk meg és gondoskodunk megfelelő szerszámokról annak feldarabolása érdekében. A ház körül nagyon hasznos tud lenni ilyenkor az elektromos láncfűrész, mert rengeteg időt és munkát takarít meg használójának. Szükség van még fűrészbakra, fejszére és "sulyokra", valamint ékekre a hasábok szétfeszítéséhez. A munka minimum 3 embert kíván, ketten fűrészbakra teszik a fát, egy pedig vágja. A hasábokat általában keresztirányban háromfelé daraboljuk, így kb. 30 centis darabokat kapunk. Láncfűrész használatakor nagyon fontos a megfelelő védőruházat, fülvédő és védőszemüveg viselete. Ha kész a fűrészelés, a lehullott forgácsot zsákokba gyűjtjük, a darabokat pedig egy előre kivágott tuskóra helyezzük és fejszével - átmérőtől függően - hosszanti irányban további darabokra hasítjuk.

Hans Braxmeier Pixabay

A kézi favágáshoz elengedhetetlen szerszámok

Ha nem sikerül azonnal elhasítani, sulyokra lesz szükségünk. A sulyok egy keményfából készült, hosszú nyelű, kalapács formájú szerszám, amivel a fába ütött fejsze fokára ütünk, ezáltal az képessé válik a fa elhasítására. A cél a megközelítőleg 10x10x30 centiméteres kis hasábok kialakítása, amelyek könnyedén beférnek a kazán, kályha adagolónyílásán. A hideg idő beköszöntével megkezdhetjük a "fázást". A fűrészeléskor összeszedett faforgács tökéletes begyújtósként funkcionál, így egy kevés újságpapírral is beindíthatjuk az égést.
Ha jó szigetelésű a házunk, még a leghidegebb napokon is maximum 10, 15 db. ilyen méretű hasáb kerül felhasználásra, így a fa kitart egész télen és a gázfűtés hőfokszabályzójának feltekerésére még gondolni sem fogunk.

A jövő fűtési technológiája természetesen nem a fa, hanem a Nap-, és a geotermikus energia hasznosítása. De ezek beszerzése, felépítése az átlagember számára sokkal több szakértelmet és pénzt kíván. Amíg erre nincs lehetőségünk, kénytelenek vagyunk nem túl kellemes klímájú gázfűtéses lakásokban élni, vagy az imént említett "fázás" technikáját követjük, amelyhez ugyan központi fűtés szükséges, de kellemes, sosem túl meleg, de nem is hideg klímát tudunk biztosítani lakásunkban.