Karácsony - a szeretet ünnepe

2009. december 22.

Kellemes karácsonyt kívánok minden idetévedő kedves olvasómnak! Ezen a boldog, örömteli ünnepen összegyűlik a család apraja, nagyja és megajándékozzák egymást. Nem mindenki számára sikerül mindig eltalálni a legmegfelelőbb meglepetést, de az első nem az ajándék. Elmaradhatatlanok ilyenkor az ünnepi ételek, mint például a bejgli, vagy a hal, a rengeteg édesség, sütemény, a nagy lakomák, valamint az őket kísérő pár plusz kiló. De számít-e az ajándékozás, vagy csak a szándék fontos?

Az ünneppel járó rohanás, a fokozott ételfogyasztás a szokásosnál jobban megterheli az embert. Hogy mindezt ellensúlyozzuk, a karácsonyt minél szebbé és emlékezetesebbé kell tennünk.
Ilyenkor pár napra elfeledhetjük a munka kényszerét és lehetőségünk lehet egy kis lazításra is. Az ünnep különleges hangulatában épp olyan jó adni, mint kapni.
Nincs szebb egy meghitt, családi szentesténél, amikor feldíszített karácsonyfával, kellemes alkalomhoz illő, halk zenével köszöntik a karácsonyt. A gyerekek alig várják az ajándékozás pillanatát. Bennük erősebben él az a csodálatos tradíció, miszerint az ajándékot a Jézuska hozza. Kíváncsiságuk hajtja őket: "Mi lehet benne?" Átszellemülve bontogatják ajándékukat és átadják magukat a meglepetés örömének.

A szépen feldíszített fenyőfa a lakás dísze is.

Az ajándékozás mellett azonban nagyon fontosak azok az apróságok, amelyekkel kifejezzük összetartozásunkat és amelyek ezáltal még szebbé teszik az együtt töltött időt. Ilyenkor ajándék tud lenni az is, ha az irónia legkisebb jelét sem mutatva így reagálunk egy ajándékra: "Ezt már régóta keresem", vagy "mindig egy ilyenről ábrándoztam". Ilyen szép gesztus még a baráti kézfogás és a vállveregetés is.

Ha egyedül vagy
Olykor nem árt elgondolkodni azokról sem, akik magányosan "ünneplik" a karácsonyt. A szeretteik, vagy egyes esetekben otthonuk hiánya miatt nagyon nehéz napokat élnek át. Számukra még a legkisebb figyelmesség, a legapróbb gesztus is hatalmas jelentőséggel bír. Ha van ilyen ismerőseid közt, akkor legalább írj neki pár sort, akár interneten, akár levélben és hidd el, már ezzel is becsempésztél a szívébe egy kis boldogságot.
Ha te vagy magányos, vagy nincs otthonod, erre nehéz bármit is írni. Megváltoztatni nem tudom helyzeted, egy valamit mégis mondhatok: mindannyiunknak, így neked is feladatod van az életben, hogy mi az, arra csak te tudod a választ, ha nem tudod, akkor is van teendőd. Nem veszhetsz el! Biztosan voltak jó pillanatok az életedben, gondolj rájuk úgy, mint megismételhető dolgokra! Ami elromlott, megjavítható, a rossz tett jóvá tehető és nincs jó cselekedet fizetség nélkül.
Amikor valami nagyon reménytelen, arra azt szokták mondani: "Ezért már maximum csak imádkozni lehet." Eszerint sokan csak a végső esetben imádkoznak. Nem vagyok pap és nem akarok szent fazéknak tűnni, de a mai "trendi" tevékenységek helyett egyszer próbáld ki, hogy karácsonykor imádkozol! Megnyugszol tőle, felfrissít, több leszel általa. Ha nem is hiszel benne, azért tedd meg, nem veszítesz vele semmit!

Mitől lehet a legszebb a karácsony?
Nem az ajándékoktól, még csak nem is a hagyomány ápolásától. A hit ugyanakkor nagyon fontos, hiszen a családi mellett elsősorban vallási ünnepről beszélünk.
Az ünnep lényege egy olyan eszme, amelynek kifejezésével, vagy kifejezésmódjával mindenki egy személyben "irányíthatja" a saját- és a család többi tagjának hangulatát, valamint az ünnep menetét is.


Az ölelés, amelyre nagy szükségünk van, hogy kifejezzük érzéseinket

Ez pedig a szeretet, amelynek kifejezésére a szó a legkézenfekvőbb. Nálatok hányszor hangzik el karácsonykor a bűvös mondat? "Szeretlek benneteket, -téged, -Apa, -Anya!" Vagy csak simán: "Szeretlek!" Ha a válaszod az, hogy legalább egyszer, akkor már ajándékok nélkül is sokkal hozzájárultál az ünnep szellemiségéhez az igazi, szeretetteljes karácsonyhoz. Ugyanilyen az ölelés is, amely kiegészülve a szóval egy nagyon erős, anyagi érzetet társít a kapcsolathoz, így juttathatod igazán kifejezésre a szereteted és karácsonyod emléke örökké megmarad benned és szeretteidben.